Vaskalapos fafejek


Politikai elemzők, politikai újságírók és politikai politikusok alaposan összebölcsködték magukat arról, hogy a miniszterelnöknek miért csak a hét elején jutott eszébe az özönvíz, addig miért foglalkozott az előrehozott választásokkal. Pedig pillanatig sem kétséges, hogy Tăriceanu fejéből Brüsszelben verték ki lemondási szándékát. Megfenyegethették, hogy kitörik a nyakát, ha „politikai válságot” okoz, és megvillanthatták előtte a 2007. január 1-jei csatlakozás lehetőségét, ha nyugton marad.
Az Európai Unió leghevesebb bírálói úgy tartják, hogy a brüsszeli hivatalnoknál fafejűbb bürokrata nincs. Annak állítólag képtelenség megmagyarázni, hogy egy ország helyzetének sajátosságait saját vezetői esetenként jobban ismerik. Ha egy államfő és egy miniszterelnök megállapodik abban, hogy szerencsésebb parlamenti összetétel úgy felpörgetheti az EU-csatlakozáshoz szükséges feltételek megteremtését, hogy sokszorosan be lehet hozni az előrehozott választásokkal járó időveszteséget, akkor egy távoli megfigyelőnek ezt nem illene kétségbe vonni.
Nagy tévedés azt hinni, hogy azokat a fafejeket a saját érdekük felől esetleg meg lehetne környékezni. Zárt ajtók mögötti beszélgetéseken például fel lehetett volna vetni, hogy nekik mi jobb: ha Románia frissebb emberekkel vonul be Európába, vagy Văcăroiu vezeti a menetet. Ugyanis a jelenlegi felállásban, ha valami történne Băsescuval, a Szenátus elnöke lépne az államfő helyébe. Ha Tăriceanu a kövületek eltávolítására hivatkozik Brüsszelben, még inkább veszett ügyért küzdött volna. Mert Európának a kövületek kellenek, azok, akik a KGST-ben és a Varsói Szerződésben legalább altiszti rangot töltöttek be, vagy akiket apróbb-nagyobb családokban a Moszkvához tartozás szellemében neveltek, mert ezekkel kezes bárányokként lehet bánni. Lám, milyen szépen teljesít ilyen szempontból a jelenlegi magyar kormány! Ilyesmit várnak el a román politikától is. Ha a kövületek nem lehetnek kormányon, legalább a képviselőház, a szenátus, az alkotmánybíróság élén pöffeszkedjenek.
Így akarják az EU-bürokraták. És mekkorát tévednek. Elfelejtik, hogy a Moszkva-barát román tisztek és altisztek hogyan fordítottak hátat az első keményebb integrációs kísérletnek a 60-as évek elején. Nem veszik számításba, hogy Medgyessy titkos tiszt hogyan kémkedett az egész keleti tömb ellen azért, hogy „Magyarországnak egy kicsit jobb legyen”. (Ő mondta.)
Hamis érdekek miatt zuhan tehát most Traian Băsescu és Călin Popescu-Tăriceanu népszerűsége.
Ha ez így megy tovább, az Európai Unió leghevesebb bírálói a brüsszeli bürokratákat vaskalapos fafejeknek fogják nevezni.