Toleráns terroristák
Erdélyi Napló, 2005. július 19., XV. évfolyam, 29. (720.) szám
Rosszul teszik Angliában, ha iszlám mecseteket rongálnak meg bosszúból a londoni robbantások miatt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világterrorizmusnak semmi köze a muzulmán valláshoz.
Egy spanyol kisvárosban a napokban felbőszített bikákat eresztettek a lakosságra holmi terroristák. A véres események után az al-Kaida egyetlen alapszervezete sem jelentette fel magát, hogy az ötlet tőle származna.
Vagy itt van Szrebrenyica. A II. világháború utáni leggyalázatosabb etnikai takarítás tizedik évfordulóján szerb „hazafiak” következmények nélkül tagadhatták, hogy háborús bűncselekmény történt volna, mert szerintük Szerbiának joga van ahhoz a városhoz. Egyetlen gépkocsiba rejtett bomba sem robbant a szerb nacionalista klubok közelében, Belgrád zsúfolt piacain nem sétálgattak bombákba öltözött emberek, és a muszlimok világ-alapszervezetei nem készítették elő felelősségvállalási közleményeiket.
Egyébként már az is furcsa, hogy az arab világ a tragikus események elkövetésekor sem zúdult fel eléggé hangosan. Követelhette volna az ENSZ, a NATO, Amerika és más nemzetközi csendőr beavatkozását, és ha azok nem intézkednek, önbíráskodáshoz folyamodik. Az arab világnak már akkor megvolt a terrorista beceneve, és ha ez a jelző igaz lenne, Belgrádnak többé nincs nyugta. Vagy tanulva a nagyoktól, létrehozta volna a muzulmánok elleni újnáci bűncselekmények elkövetőinek felkutatására azt a szervezetet, amely még Ausztráliában is megtalálja a csetnikeket.
De semmi. Az állítólag oly félelmetes fundamentalista muzulmánok békésen elnézték balkáni testvéreik tömeges kivégzését, és elnézik emlékeik cinikus meggyalázását.
Hát terrorista az ilyen?
Egy spanyol kisvárosban a napokban felbőszített bikákat eresztettek a lakosságra holmi terroristák. A véres események után az al-Kaida egyetlen alapszervezete sem jelentette fel magát, hogy az ötlet tőle származna.
Vagy itt van Szrebrenyica. A II. világháború utáni leggyalázatosabb etnikai takarítás tizedik évfordulóján szerb „hazafiak” következmények nélkül tagadhatták, hogy háborús bűncselekmény történt volna, mert szerintük Szerbiának joga van ahhoz a városhoz. Egyetlen gépkocsiba rejtett bomba sem robbant a szerb nacionalista klubok közelében, Belgrád zsúfolt piacain nem sétálgattak bombákba öltözött emberek, és a muszlimok világ-alapszervezetei nem készítették elő felelősségvállalási közleményeiket.
Egyébként már az is furcsa, hogy az arab világ a tragikus események elkövetésekor sem zúdult fel eléggé hangosan. Követelhette volna az ENSZ, a NATO, Amerika és más nemzetközi csendőr beavatkozását, és ha azok nem intézkednek, önbíráskodáshoz folyamodik. Az arab világnak már akkor megvolt a terrorista beceneve, és ha ez a jelző igaz lenne, Belgrádnak többé nincs nyugta. Vagy tanulva a nagyoktól, létrehozta volna a muzulmánok elleni újnáci bűncselekmények elkövetőinek felkutatására azt a szervezetet, amely még Ausztráliában is megtalálja a csetnikeket.
De semmi. Az állítólag oly félelmetes fundamentalista muzulmánok békésen elnézték balkáni testvéreik tömeges kivégzését, és elnézik emlékeik cinikus meggyalázását.
Hát terrorista az ilyen?