Jogok és javak sorsáról Genfben
Szabadság, 1998. június 3., X. évfolyam, 124. szám
A VET-küldött előterjesztése
Demény Attila a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága küldöttjeként május 22–28. között Genfben részt vett az ENSZ keretében működő Emberjogi Bizottság kisebbségimunkacsoportjának IV. ülésszakán. Míg a tavalyi ülésszakon Patrubány Miklós, a VET elnöke az egyházi javak és a csíki magánjavak ügyében terjesztett elő ismertetést, az idei VET-küldött a Bolyai-egyetem és a zenekonzervatórium helyzetét is feltárta a hallgatóságnak.
A munkacsoport ténykedése azért különösképpen fontos – nyilatkozta lapunknak Demény Attila –, mert munkálatain találkoznak kormányküldöttek és polgári szervezetek képviselői, létrejön a szembesítés. A jelenlegi ülésszakon több mint 200 küldött vett részt, ebből mintegy 25 kormánymegfigyelő. A marosvásárhelyi Pro Democratia részéről Haller István tartott előadást a cigányok helyzetéről, erre a román kormányküldött reagált is. Demény Attila előterjesztését nem követte a kormánymegbízott felszólalása. A VET-küldött egyébként a nem hivatalos kapcsolatokban, folyosói háttérbeszélgetések során is érzékelte, hogy a romániai magyar kisebbség gondjait meghallgatják, de megoldáson nem sokat töprengenek, amióta az RMDSZ bent van a kormányban.
A nyugati akusztika érzékeny az olyan elvárásokra, hogy amennyiben lehetséges, helyreállítsák a kommunizmus idején felszámolt struktúrákat. Ezért tájékoztatta hallgatóságát az erdélyi multikulturalitás hagyományairól, amelyek a három kultúra autonóm fejlődését, és nem alárendelését vagy keveredését szolgálták, ellentétben a mostani hivatalos törekvéssel. A Babeş–Bolyai-egyetemmel kapcsolatos elképzelés egyébként távol áll a nyugaton divattá vált multikulturalitás fogalmától. Nyugaton ugyanis nem a többségi nemzet vélt érdekeinek védelmére találták ki, hanem azért, hogy a bevándorlókat bevonják az oktatási rendszerbe – hangsúlyozta a VET-küldött.
Demény Attila vázolta az elképzelést, hogy a kisebbségi munkacsoport néhány tagját meghívják Erdélybe egy értekezletre, amelyen hazai és külföldi, román és magyar politológusok vennének részt, segítenének a kormányok számára kidolgozott ajánlások értelmezésében, alkalmazásában.
Demény Attila a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága küldöttjeként május 22–28. között Genfben részt vett az ENSZ keretében működő Emberjogi Bizottság kisebbségimunkacsoportjának IV. ülésszakán. Míg a tavalyi ülésszakon Patrubány Miklós, a VET elnöke az egyházi javak és a csíki magánjavak ügyében terjesztett elő ismertetést, az idei VET-küldött a Bolyai-egyetem és a zenekonzervatórium helyzetét is feltárta a hallgatóságnak.
A munkacsoport ténykedése azért különösképpen fontos – nyilatkozta lapunknak Demény Attila –, mert munkálatain találkoznak kormányküldöttek és polgári szervezetek képviselői, létrejön a szembesítés. A jelenlegi ülésszakon több mint 200 küldött vett részt, ebből mintegy 25 kormánymegfigyelő. A marosvásárhelyi Pro Democratia részéről Haller István tartott előadást a cigányok helyzetéről, erre a román kormányküldött reagált is. Demény Attila előterjesztését nem követte a kormánymegbízott felszólalása. A VET-küldött egyébként a nem hivatalos kapcsolatokban, folyosói háttérbeszélgetések során is érzékelte, hogy a romániai magyar kisebbség gondjait meghallgatják, de megoldáson nem sokat töprengenek, amióta az RMDSZ bent van a kormányban.
A nyugati akusztika érzékeny az olyan elvárásokra, hogy amennyiben lehetséges, helyreállítsák a kommunizmus idején felszámolt struktúrákat. Ezért tájékoztatta hallgatóságát az erdélyi multikulturalitás hagyományairól, amelyek a három kultúra autonóm fejlődését, és nem alárendelését vagy keveredését szolgálták, ellentétben a mostani hivatalos törekvéssel. A Babeş–Bolyai-egyetemmel kapcsolatos elképzelés egyébként távol áll a nyugaton divattá vált multikulturalitás fogalmától. Nyugaton ugyanis nem a többségi nemzet vélt érdekeinek védelmére találták ki, hanem azért, hogy a bevándorlókat bevonják az oktatási rendszerbe – hangsúlyozta a VET-küldött.
Demény Attila vázolta az elképzelést, hogy a kisebbségi munkacsoport néhány tagját meghívják Erdélybe egy értekezletre, amelyen hazai és külföldi, román és magyar politológusok vennének részt, segítenének a kormányok számára kidolgozott ajánlások értelmezésében, alkalmazásában.