Eső után... politikai elemzés
Szabadság, 1996. június 21., VIII. évfolyam, 142. szám
Politikai Elemző és Geopolitikai Előrejelző Központ létesült a helyhatósági választási kampány előtt Kolozsváron, Dan Pavel igazgató szerint elsőként az országban, és a Politikatudományi Tanszék diákjainak bevonásával bekapcsolódott a pártok kampányába. Most pedig az eredmény elemzésével foglalkoznak, nemsokára kötetben összegezik a tanulságokat. Addig is sajtóértekezleten adtak ízelítőt munkájukból.
Bogdan Rares, aki a kampányban Romulus Zamfirnak asszisztált, tanítványaival a szavazatok lakónegyedenkénti megoszlását ismertette. A térképen pirossal jelölték a Funar-, zölddel a Sârbu- és kékkel a Rus-párti többséget. (A színeken ne morfondírozzunk, azokban nincs célzatosság, szabatosabb jellemzés közben a tudományos kutatók zöldrománoknak éppen a Funar-pártiakat nevezték.) Míg négy esztendővel ezelőtt az újraválasztott polgármester legtöbb szavazatát a Monostor és a Mărăsti negyedtől kapta, most szinte egyöntetűen oszlik el a piros szín a szavazói térképen. Persze a Monostor most is „élenjáró” a maga 63 százalékával. Sârbu viszont csak a Bulgária- és a Kővári telepen lehetne polgármester az első fordulóban.
Az első adatösszesítés szerint a katonák többsége Funarra szavazott, úgyszintén a diákok is. Jelen lévő egyetemi tanár abszolút számokat is igényelt volna, hogy mennyiben köszönheti a város a hírhedt polgármester újraválasztását azoknak, akik bizonyos idő múlva nem élvezik „vendégszeretetét”. Nem egyébért – mondta –, de éppen most érkezett Brüsszelből, ahol az emberek meg vannak döbbenve: hogy történhetett meg, és főleg egyetlen fordulóban... Mivel a katonák Szamosfalván együtt szavaztak a civilekkel, a diákokat pedig szétszórták a város széleire, a kutatócsoport még nem tudta különválasztani ezeket az adatokat, csak annyit sejt, hogy a diákok részvétele nagyon mérsékelt volt.
A hogyan történhetett-re is keresik a magyarázatot. Első nekirugaszkodásra az elemzés azt mutatja, hogy a következő tényezők segítették elő Funar első menetbeli győzelmét: 1. az ellenzéki egység és közös jelölt hiánya, 2. a polgármester négy éve folytatott diverziós kampánya, 3. az RMDSZ döntése. A választások előtti felmérésekből kitűnik, hogy a Sârbu magyar támogatottságának bejelentése nyomán Rus vesztett majdnem 7 százalékot és Funar nyert több mint 6 százalékot. A másik nagy vesztes Litiu, akitől elpártoltak a magyarok, de ennek fejében nem kapott román szavazatokat.
A kampány idején kialakult ellentétpárokat tanulmányozva, a kutatók úgy vélik, hogy Kolozsvár politikai arculatára rányomja bélyegét a két nagy párt, az RNEP és az RMDSZ jelenléte, ezért a választások etnikai színezetet kapnak. Most azonban kiéleződött a „testvérharc” is. Az RTDP és az RNEP között szinte kenyértörésre került sor (lásd Rus megfenyegetését kilakoltatással, illetve Zanc keresztbetevését Funar egyik határozatának), mert közös a szavazótömbjük. Szétszakítására nem került sor, mert az RTDP titokban összekacsintott az RMDSZ-szel, a mégis átcsábított szavazók pedig Ioan Rus esélyének csökkenése láttán visszapártoltak Funarhoz.
A jelöltek kiszemelése tekintetében a politikai elemzőcsoport egyik párt módszereitől sincs elragadtatva.
Érdeklődéssel várjuk a készülő kiadványt.
Bogdan Rares, aki a kampányban Romulus Zamfirnak asszisztált, tanítványaival a szavazatok lakónegyedenkénti megoszlását ismertette. A térképen pirossal jelölték a Funar-, zölddel a Sârbu- és kékkel a Rus-párti többséget. (A színeken ne morfondírozzunk, azokban nincs célzatosság, szabatosabb jellemzés közben a tudományos kutatók zöldrománoknak éppen a Funar-pártiakat nevezték.) Míg négy esztendővel ezelőtt az újraválasztott polgármester legtöbb szavazatát a Monostor és a Mărăsti negyedtől kapta, most szinte egyöntetűen oszlik el a piros szín a szavazói térképen. Persze a Monostor most is „élenjáró” a maga 63 százalékával. Sârbu viszont csak a Bulgária- és a Kővári telepen lehetne polgármester az első fordulóban.
Az első adatösszesítés szerint a katonák többsége Funarra szavazott, úgyszintén a diákok is. Jelen lévő egyetemi tanár abszolút számokat is igényelt volna, hogy mennyiben köszönheti a város a hírhedt polgármester újraválasztását azoknak, akik bizonyos idő múlva nem élvezik „vendégszeretetét”. Nem egyébért – mondta –, de éppen most érkezett Brüsszelből, ahol az emberek meg vannak döbbenve: hogy történhetett meg, és főleg egyetlen fordulóban... Mivel a katonák Szamosfalván együtt szavaztak a civilekkel, a diákokat pedig szétszórták a város széleire, a kutatócsoport még nem tudta különválasztani ezeket az adatokat, csak annyit sejt, hogy a diákok részvétele nagyon mérsékelt volt.
A hogyan történhetett-re is keresik a magyarázatot. Első nekirugaszkodásra az elemzés azt mutatja, hogy a következő tényezők segítették elő Funar első menetbeli győzelmét: 1. az ellenzéki egység és közös jelölt hiánya, 2. a polgármester négy éve folytatott diverziós kampánya, 3. az RMDSZ döntése. A választások előtti felmérésekből kitűnik, hogy a Sârbu magyar támogatottságának bejelentése nyomán Rus vesztett majdnem 7 százalékot és Funar nyert több mint 6 százalékot. A másik nagy vesztes Litiu, akitől elpártoltak a magyarok, de ennek fejében nem kapott román szavazatokat.
A kampány idején kialakult ellentétpárokat tanulmányozva, a kutatók úgy vélik, hogy Kolozsvár politikai arculatára rányomja bélyegét a két nagy párt, az RNEP és az RMDSZ jelenléte, ezért a választások etnikai színezetet kapnak. Most azonban kiéleződött a „testvérharc” is. Az RTDP és az RNEP között szinte kenyértörésre került sor (lásd Rus megfenyegetését kilakoltatással, illetve Zanc keresztbetevését Funar egyik határozatának), mert közös a szavazótömbjük. Szétszakítására nem került sor, mert az RTDP titokban összekacsintott az RMDSZ-szel, a mégis átcsábított szavazók pedig Ioan Rus esélyének csökkenése láttán visszapártoltak Funarhoz.
A jelöltek kiszemelése tekintetében a politikai elemzőcsoport egyik párt módszereitől sincs elragadtatva.
Érdeklődéssel várjuk a készülő kiadványt.