Konvenciós győzelem távlatában
Szabadság, 1996. május 27. VIII. évfolyam, 120. szám
Zsúfolásig megtelt a Farkas utcai Egyetemiek Házának nagyterme szombaton, a Demokratikus Konvenció választási nagygyűlésén, és a jelenlévők az ellenzéki egység és siker újabb lehetőségétől lelkesedve fogadták a rangos vendégeket.
Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke mesterien felépített beszédét azzal kezdte, hogy a szavak ideje lejárt, a fentről lefelé tönkretett országot lentről felfelé haladva kell helyreállítani. A helyhatósági választások jelentőségét hangsúlyozva feltette a kérdést: lehet-e reprezentatív Kolozsvár számára egy olyan személy, aki felelőtlen nyilatkozataival négy éve rombolja a jellegzetesen közép-európai város hírnevét? A DK jelöltjét 1990 óta ismeri, amikor Radu Sârbu az Antitotalitárius Fórumban tevékenykedett. Nem lesz könnyű dolga a polgármesteri székben, különösképpen azért, mert kudarc esetén fehérben aláírt kötelezvénye alapján le kell hogy mondjon, de jelentős támogatást kap majd a városi tanácstól, amely többségében konvenciós lesz. Ősztől pedig a parlamenttől is nagyobb segítségre számíthat, hiszen abban szintén konvenciós lesz a képviselők és a szenátorok többsége. A kormány is az ő oldalán lesz, hiszen azt a Demokratikus Konvenció alakítja azzal az elsőrendű céllal, hogy előmozdítsa a túlzottan központosított hatalom leépítését. És végül a kolozsvári konvenciós polgármester jelentős támogatást kap majd az államelnöki hivataltól, amely a Szerződést Romániával úgy képzeli el, mint a helyhatósági szerződések összegét.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke beszédében tisztázta, hogy a szóbeszéd ellenére kizárt dolog a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával való szövetkezés. Azok, akik megjárták a kommunista börtönöket, elképzelhetetlennek tartják az együttműködést a régi rendszer embereivel. A sovén politikai irányzatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Funar hatalmas károkat okoz az országnak, ezzel szemben a parasztpárt most is ragaszkodik Iuliu Maniu elvéhez, aki a Gyulafehérváron kijelentette: nem akarnak elnyomottakból elnyomókká válni. Hazafiságot a parasztpárti hagyományokból tanulnak, és nem Ceauşescu inasaitól.
Octavian Bod, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja számos ellentmondásos lépés után visszatért a konvencióba és támogatja annak jelöltjeit, függetlenül attól, hogy melyik pártnak a tagjai. A kolozsvári konvenciós polgármester-jelöltet, Radu Sârbut is támogatja, mert úgy véli, hogy megfelelőember kerül megfelelőhelyre, míg más pártok a szakértelmet feláldozzák a népszerűség kedvéért, és sportolókat meg színészeket juttatnának polgármesteri székbe.
Két felszólalás között a házigazda szerepét betöltő Radu Sârbu bemutatta a város jövendőpolgármester-helyettesét, Iuliu Păcuraru t, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnökét, akit a nagygyűlés részvevői ez alkalommal is hosszas tapssal jutalmaztak azért, mert a DK jelöltjének javára visszalépett a polgármester-jelöléstől.
Cristian Rădulescu, a Demokrata Párt alelnöke következett, aki eloszlatni igyekezett azt a tévhitet, hogy az RTDP valaha is őszintén kívánta a kormányzási együttműködést az ellenzékkel. 1992-ben, majd 1994-ben többhetes tárgyalássorozat után Iliescu pártja kényelmesebbnek találta a szövetkezést a Román Nemzeti Egységpárttal, a Szocialista Munkapárttal és a Nagy-Románia Párttal. Emiatt állt meg Kolozsváron is a történelem kereke.
Matei Boilă parasztpárti szenátor a hat éve tartó katasztrófa egyik okának a kontraszelekciót tartja. Mint mondotta, a szakértelem helyett diadalmaskodik a politikai érdek és a klikkszellem. Kolozsvárra mindig büszke volt, de most szégyenkeznie kell szülővárosa miatt. Kérve kérte az egybegyűlteket, hogy szavazatukkal szabadítsák meg a várost szégyenétől, a mostani polgármestertől. A felcsendülő taps azt bizonyította, hogy a jelenlévőket erről nem kell meggyőzni.
Radu Sârbu polgármesterjelölt Kolozsvár sajátos helyzetét vázolta. A város az élcfaragók céltáblája lett, mert a jelenlegi polgármester négy évig csak a magyarellenességgel foglalkozott, a külföldi beruházók helyett pedig a Caritast csalogatta ide. Most, mandátuma végén lemezt váltott, alagutat akar fúratni a Feleki-hegy gyomrába, pedig Tordára így is el lehet jutni 30 perc alatt, míg a Monostor negyedtől a gyártelepig nem elég egy óra. Ennek ellenére szavazóitól nem azt kérte, hogy Funar ellen szavazzanak, hanem a változást segítsék előválasztásukkal.
Nemzetiségi kérdésről, Kolozsvár magyarságáról általánosságok hangzottak el. Utalás sem történt arra, hogy néhány óra múlva ugyanebben a teremben eldől, melyik polgármesterjelölt támogatására szólítja fel az RMDSZ a város magyarságát.
Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke mesterien felépített beszédét azzal kezdte, hogy a szavak ideje lejárt, a fentről lefelé tönkretett országot lentről felfelé haladva kell helyreállítani. A helyhatósági választások jelentőségét hangsúlyozva feltette a kérdést: lehet-e reprezentatív Kolozsvár számára egy olyan személy, aki felelőtlen nyilatkozataival négy éve rombolja a jellegzetesen közép-európai város hírnevét? A DK jelöltjét 1990 óta ismeri, amikor Radu Sârbu az Antitotalitárius Fórumban tevékenykedett. Nem lesz könnyű dolga a polgármesteri székben, különösképpen azért, mert kudarc esetén fehérben aláírt kötelezvénye alapján le kell hogy mondjon, de jelentős támogatást kap majd a városi tanácstól, amely többségében konvenciós lesz. Ősztől pedig a parlamenttől is nagyobb segítségre számíthat, hiszen abban szintén konvenciós lesz a képviselők és a szenátorok többsége. A kormány is az ő oldalán lesz, hiszen azt a Demokratikus Konvenció alakítja azzal az elsőrendű céllal, hogy előmozdítsa a túlzottan központosított hatalom leépítését. És végül a kolozsvári konvenciós polgármester jelentős támogatást kap majd az államelnöki hivataltól, amely a Szerződést Romániával úgy képzeli el, mint a helyhatósági szerződések összegét.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke beszédében tisztázta, hogy a szóbeszéd ellenére kizárt dolog a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával való szövetkezés. Azok, akik megjárták a kommunista börtönöket, elképzelhetetlennek tartják az együttműködést a régi rendszer embereivel. A sovén politikai irányzatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Funar hatalmas károkat okoz az országnak, ezzel szemben a parasztpárt most is ragaszkodik Iuliu Maniu elvéhez, aki a Gyulafehérváron kijelentette: nem akarnak elnyomottakból elnyomókká válni. Hazafiságot a parasztpárti hagyományokból tanulnak, és nem Ceauşescu inasaitól.
Octavian Bod, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja számos ellentmondásos lépés után visszatért a konvencióba és támogatja annak jelöltjeit, függetlenül attól, hogy melyik pártnak a tagjai. A kolozsvári konvenciós polgármester-jelöltet, Radu Sârbut is támogatja, mert úgy véli, hogy megfelelőember kerül megfelelőhelyre, míg más pártok a szakértelmet feláldozzák a népszerűség kedvéért, és sportolókat meg színészeket juttatnának polgármesteri székbe.
Két felszólalás között a házigazda szerepét betöltő Radu Sârbu bemutatta a város jövendőpolgármester-helyettesét, Iuliu Păcuraru t, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnökét, akit a nagygyűlés részvevői ez alkalommal is hosszas tapssal jutalmaztak azért, mert a DK jelöltjének javára visszalépett a polgármester-jelöléstől.
Cristian Rădulescu, a Demokrata Párt alelnöke következett, aki eloszlatni igyekezett azt a tévhitet, hogy az RTDP valaha is őszintén kívánta a kormányzási együttműködést az ellenzékkel. 1992-ben, majd 1994-ben többhetes tárgyalássorozat után Iliescu pártja kényelmesebbnek találta a szövetkezést a Román Nemzeti Egységpárttal, a Szocialista Munkapárttal és a Nagy-Románia Párttal. Emiatt állt meg Kolozsváron is a történelem kereke.
Matei Boilă parasztpárti szenátor a hat éve tartó katasztrófa egyik okának a kontraszelekciót tartja. Mint mondotta, a szakértelem helyett diadalmaskodik a politikai érdek és a klikkszellem. Kolozsvárra mindig büszke volt, de most szégyenkeznie kell szülővárosa miatt. Kérve kérte az egybegyűlteket, hogy szavazatukkal szabadítsák meg a várost szégyenétől, a mostani polgármestertől. A felcsendülő taps azt bizonyította, hogy a jelenlévőket erről nem kell meggyőzni.
Radu Sârbu polgármesterjelölt Kolozsvár sajátos helyzetét vázolta. A város az élcfaragók céltáblája lett, mert a jelenlegi polgármester négy évig csak a magyarellenességgel foglalkozott, a külföldi beruházók helyett pedig a Caritast csalogatta ide. Most, mandátuma végén lemezt váltott, alagutat akar fúratni a Feleki-hegy gyomrába, pedig Tordára így is el lehet jutni 30 perc alatt, míg a Monostor negyedtől a gyártelepig nem elég egy óra. Ennek ellenére szavazóitól nem azt kérte, hogy Funar ellen szavazzanak, hanem a változást segítsék előválasztásukkal.
Nemzetiségi kérdésről, Kolozsvár magyarságáról általánosságok hangzottak el. Utalás sem történt arra, hogy néhány óra múlva ugyanebben a teremben eldől, melyik polgármesterjelölt támogatására szólítja fel az RMDSZ a város magyarságát.