Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron
Szabadság, 1996. május 17., VIII. évfolyam, 112. szám
25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezetének, továbbá idén először Kína és Dél-Afrika képviselőinek jelenlétében nyílt meg csütörtök délután a soknemzetiségű Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának 41. kongresszusa.
A tanácskozás megnyitó ülésén élesen ütköző nézeteket fejtettek ki a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnök – az utóbbi a temesvári református egyházközség volt lelkipásztoraként szólt a megjelentekhez.
A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is.
Bár az eredeti program szerint Melescanu külügyminiszter üdvözölte volna a tanácskozás több mint 200 résztvevőjét, végül ő Iliescu elnökkel Belgrádba utazott, és így Gabriel Gafita, a külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára szólalt fel. Azt, hogy a FUEV Temesvárt választotta tanácskozása színhelyéül, ő annak a szerepnek az elismeréseként értékelte, amelyet – mint fogalmazott – Románia tölt be a földrész történelmi hagyományain alapuló európai kisebbségvédelmi koncepció érvényesítésében. Gafita részletesen méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország politikai, gazdasági, kulturális életének minden területén.
Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben éppenséggel úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc.
Az RMDSZ szövetségi elnöke magyarul elmondott és románra fordított beszédében rámutatott, hogy a régióban sok helyütt a kommunista rendszerek bukása után sem kezdődött meg a kisebbségi helyzetben lévő nemzeti közösségek sorsának rendezése, a jogfosztottság felszámolása, hanem éppen ellenkezőleg: folytatódtak, sőt felerősödtek az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, veszélyeztetve a stabilitást és a biztonságot is.
Tőkés László a maga részéről hangsúlyozta, hogy a kommunista visszarendeződés más szomszédos országokhoz hasonlóan Romániában is megakasztotta a demokratikus átalakulást. „Kénytelen vagyok továbbra is kisebbségi jogfosztásról, annak az egészében véve háromnegyed évszázad óta tartó nacionalista elnyomó és asszimilációs politikának a változott formában történő folytatódásáról beszélni, amely az egységes román nemzetállam alkotmányos elve alapján, az ország lakosságának a homogenizációját tűzte ki célul.” A püspök statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig.
Tőkés László „Románia szégyenének” minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. (Maga Barki asszony a nemzetközi Erdély Bizottság nevében üdvözletet küldött a tanácskozásnak, megjegyezve, hogy a román hatóságok magatartása nem csak a romániai magyar népcsoport nehéz helyzetére vet jellemző fényt, hanem egyben elriasztásul szánják mindazoknak, akik a romániai kisebbségek érdekében lépnek fel.)
A püspök azt is szóvá tette, hogy véleménye szerint a román hatalom a rendezvényt igyekezett kisajátítani saját céljaira (még az is, hogy ő maga miként kap szót a megnyitón, csak az utolsó részletek tisztázásánál dőlt el, a kiosztott programban nem is szerepelt – a tudósító megj.). A megnyitóbeszédben különben Christoph Pan, a FUEV elnöke külön méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek.
Christoph Pan a megnyitóülés után az MTI tudósítójának arra a kérdésére felelve, hogy mi a FUEV szerepe akkor, amikor egy kormányzat és egy adott kisebbség képviselőinek álláspontja ütközik, kifejtette, hogy a szervezet célja a békés párbeszéd előmozdítása a különböző felek között. A FUEV igyekszik hozzájárulni a konfliktusok megoldásához az emberi és a demokratikus jogok és ugyanakkor az állam területi integritásának keretei között. Az, hogy eltérő nézetek jelentkeznek, nem probléma: a fő az, hogy ezekről dialógus alakuljon ki – mondotta.
A tanácskozás újdonsága volt, hogy először adott tájékoztatást a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetnek a kínai kormány egy illetékese a kormány által vallott kisebbségi elvekről, illetve a dél-afrikai búr kisebbség képviselője adott tájékoztatást e kisebbség helyzetéről.
A kongresszus a program szerint szombaton ér véget.
A tanácskozás megnyitó ülésén élesen ütköző nézeteket fejtettek ki a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnök – az utóbbi a temesvári református egyházközség volt lelkipásztoraként szólt a megjelentekhez.
A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is.
Bár az eredeti program szerint Melescanu külügyminiszter üdvözölte volna a tanácskozás több mint 200 résztvevőjét, végül ő Iliescu elnökkel Belgrádba utazott, és így Gabriel Gafita, a külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára szólalt fel. Azt, hogy a FUEV Temesvárt választotta tanácskozása színhelyéül, ő annak a szerepnek az elismeréseként értékelte, amelyet – mint fogalmazott – Románia tölt be a földrész történelmi hagyományain alapuló európai kisebbségvédelmi koncepció érvényesítésében. Gafita részletesen méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország politikai, gazdasági, kulturális életének minden területén.
Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben éppenséggel úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc.
Az RMDSZ szövetségi elnöke magyarul elmondott és románra fordított beszédében rámutatott, hogy a régióban sok helyütt a kommunista rendszerek bukása után sem kezdődött meg a kisebbségi helyzetben lévő nemzeti közösségek sorsának rendezése, a jogfosztottság felszámolása, hanem éppen ellenkezőleg: folytatódtak, sőt felerősödtek az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, veszélyeztetve a stabilitást és a biztonságot is.
Tőkés László a maga részéről hangsúlyozta, hogy a kommunista visszarendeződés más szomszédos országokhoz hasonlóan Romániában is megakasztotta a demokratikus átalakulást. „Kénytelen vagyok továbbra is kisebbségi jogfosztásról, annak az egészében véve háromnegyed évszázad óta tartó nacionalista elnyomó és asszimilációs politikának a változott formában történő folytatódásáról beszélni, amely az egységes román nemzetállam alkotmányos elve alapján, az ország lakosságának a homogenizációját tűzte ki célul.” A püspök statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig.
Tőkés László „Románia szégyenének” minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. (Maga Barki asszony a nemzetközi Erdély Bizottság nevében üdvözletet küldött a tanácskozásnak, megjegyezve, hogy a román hatóságok magatartása nem csak a romániai magyar népcsoport nehéz helyzetére vet jellemző fényt, hanem egyben elriasztásul szánják mindazoknak, akik a romániai kisebbségek érdekében lépnek fel.)
A püspök azt is szóvá tette, hogy véleménye szerint a román hatalom a rendezvényt igyekezett kisajátítani saját céljaira (még az is, hogy ő maga miként kap szót a megnyitón, csak az utolsó részletek tisztázásánál dőlt el, a kiosztott programban nem is szerepelt – a tudósító megj.). A megnyitóbeszédben különben Christoph Pan, a FUEV elnöke külön méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek.
Christoph Pan a megnyitóülés után az MTI tudósítójának arra a kérdésére felelve, hogy mi a FUEV szerepe akkor, amikor egy kormányzat és egy adott kisebbség képviselőinek álláspontja ütközik, kifejtette, hogy a szervezet célja a békés párbeszéd előmozdítása a különböző felek között. A FUEV igyekszik hozzájárulni a konfliktusok megoldásához az emberi és a demokratikus jogok és ugyanakkor az állam területi integritásának keretei között. Az, hogy eltérő nézetek jelentkeznek, nem probléma: a fő az, hogy ezekről dialógus alakuljon ki – mondotta.
A tanácskozás újdonsága volt, hogy először adott tájékoztatást a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetnek a kínai kormány egy illetékese a kormány által vallott kisebbségi elvekről, illetve a dél-afrikai búr kisebbség képviselője adott tájékoztatást e kisebbség helyzetéről.
A kongresszus a program szerint szombaton ér véget.