Félműveltek és szuperképzettek
Erdélyi Napló, 2005. február 15., XV. évfolyam, 7. (698.) szám
Azt nyilatkozta valaki egy megyei magyar lapban, hogy az Antena 1 kereskedelmi tévé Trianon-vitáján két félművelt magyar vitatkozott szuperképzett románokkal.
Vajon mitől félművelt az a magyar, aki szerint Magyarország a két világháború között nem volt fasiszta állam, ellentétben a szuperképzettek állításával? Mitől lenne félművelt az, aki tudja, hogy a fasiszta diktatúrától távol áll a többpárti parlamenti demokrácia?
De azon a vitán ennél sokkal nagyobb badarságok is elhangzottak a szuperek részéről. Azt mondta az egyik, hogy mivel az RMDSZ elnöke most alminiszterelnök a román kormányban, értelmetlen dolog magyar sérelmekről beszélni Erdélyben. Ezek szerint egy jobbacska fizetéssel meg lehet oldani a nemzetiségi kérdést?
Vagy ott van a másik agyman, aki a film kiegyensúlyozatlanságát rótta fel a rendezőnek, mert Sütő András mellett nem szerepeltette Mihăila Cofariut is.
Ha ne adj Isten, a Sorstalanság jut hasonló sorsra Romániában, ilyen logika alapján azt a filmet is ledorongolhatnák, hogy a zsidó fájdalom mellett miért nem mutatja be a náci kínokat is. Ugyanis Auschwitzban bizonyára SS-legények is áldozatul estek, mint az a viccbeli nagybácsi, aki kiesett az őrtoronyból, úgy be volt rúgva, és erre hivatkozva a leszármazottak most nyújtják a markukat a kárpótlásért. A szuperművelt egyensúlyszakértőnek illene tudni, hogy Cofariut is előbb megmákonyozták, még 5000 lej zsoldot is adtak neki (1990-ben nagy pénz volt), amikor Sütő Andrásra és társaira uszították.
A zsidóság vezéregyéniségei nagyon jól teszik, hogy nem tűrik nemzetük fájdalmának összehasonlítgatását, keverését más népekével. Mindenki mondhassa el szabadon a maga baját, senki se akarjon Auschwitzban emelni emlékművet a kommunizmus áldozatainak. Annak máshol van a helye.
Ezt a határozottságot kellene követnie minden nemzetnek.
És természetesen, ezt a határozottságot kellene megengedni minden nemzetnek.
Vajon mitől félművelt az a magyar, aki szerint Magyarország a két világháború között nem volt fasiszta állam, ellentétben a szuperképzettek állításával? Mitől lenne félművelt az, aki tudja, hogy a fasiszta diktatúrától távol áll a többpárti parlamenti demokrácia?
De azon a vitán ennél sokkal nagyobb badarságok is elhangzottak a szuperek részéről. Azt mondta az egyik, hogy mivel az RMDSZ elnöke most alminiszterelnök a román kormányban, értelmetlen dolog magyar sérelmekről beszélni Erdélyben. Ezek szerint egy jobbacska fizetéssel meg lehet oldani a nemzetiségi kérdést?
Vagy ott van a másik agyman, aki a film kiegyensúlyozatlanságát rótta fel a rendezőnek, mert Sütő András mellett nem szerepeltette Mihăila Cofariut is.
Ha ne adj Isten, a Sorstalanság jut hasonló sorsra Romániában, ilyen logika alapján azt a filmet is ledorongolhatnák, hogy a zsidó fájdalom mellett miért nem mutatja be a náci kínokat is. Ugyanis Auschwitzban bizonyára SS-legények is áldozatul estek, mint az a viccbeli nagybácsi, aki kiesett az őrtoronyból, úgy be volt rúgva, és erre hivatkozva a leszármazottak most nyújtják a markukat a kárpótlásért. A szuperművelt egyensúlyszakértőnek illene tudni, hogy Cofariut is előbb megmákonyozták, még 5000 lej zsoldot is adtak neki (1990-ben nagy pénz volt), amikor Sütő Andrásra és társaira uszították.
A zsidóság vezéregyéniségei nagyon jól teszik, hogy nem tűrik nemzetük fájdalmának összehasonlítgatását, keverését más népekével. Mindenki mondhassa el szabadon a maga baját, senki se akarjon Auschwitzban emelni emlékművet a kommunizmus áldozatainak. Annak máshol van a helye.
Ezt a határozottságot kellene követnie minden nemzetnek.
És természetesen, ezt a határozottságot kellene megengedni minden nemzetnek.