Sértő feltételezés


Egyesek immár másfél évtizede szajkózzák, hogy a romániai magyarok önrendelkezési formáit meg kell magyarázni a többségieknek, mert az a baj, hogy nem ismerik azt, ami ellen hadakoznak. Eddig azt tartottam, hogy aki nem akar meggyőződni, azt lehetetlen meggyőzni.
Ám a napokban egy különös beszélgetés arra késztetett, hogy árnyaljam véleményemet. Egy többségi szomszédom megkért, szolgáltassak példát arra, hogy mi változna az életünkben, ha törvénybe foglalnák autonómiánkat. Kapóra jött a tanévnyitó, amikor számos erdélyi magyar tanuló Magyarországon iratkozott be a IX. osztályba, mert az itteni oktatási törvény értelmében bizonyos ismerethiányok miatt csak inasiskolában folytathatnák tanulmányaikat.
Képzeljük el, mi történt volna az emberiséggel, ha Einsteinről 14 éves korában eldöntik: képtelen elvont ismeretek elsajátítására, mert a teszten nem jutott eszébe a szomnoroaszé pöszörélé kezdősora.
Szomszédom hevesen helyeselt, szerinte is égbekiáltó baromság a gyermekkori selejtező, de hogyan változtatnánk rajta az autonómia segítségével, hiszen attól nem lennénk többségben a törvényhozásban. Na éppen ez az – világítottam rá a lényegre –, hogy egy közösség önrendelkezése azt jelenti, hogy a saját sorsát befolyásoló kérdésekben önálló törvényeket hozhat. A romániai magyar oktatási intézményekben nem érvényesülhetne olyan törvény, amely szembefordul a közösség érdekeivel. Márpedig jelen példában a magyar közösség érdeke az, hogy ifjúsága szándékának megfelelően folytathassa tanulmányait, a középfokú oktatás ne maradjon diák nélkül, a tanulók ne kényszerüljenek határon túlra stb.
Szomszédom valamin erősen eltöprengett, majd felkiáltott:
– Áhá! Szóval függetlenek akartok lenni a mi Oktatási Minisztériumunktól, átvennétek a magyarországi oktatási törvényt!
Hm. Tényleg alapvető ismeretek hiányáról van szó. Valóban, minden többségi polgárnak meg kellene magyarázni, hogy a mostani magyar oktatási törvény, különösképpen azok a módosítások, amelyeket az SZDSZ kezdeményez, csak az RMDSZ jelenlegi vezetői számára elfogadhatóak, mert ők a mindenkori magyar kormánnyal jó viszonyban vannak. (Vajon mi történt volna, ha Rákosi idején már létezik az RMDSZ? És mi lesz, ha Bácsfi Diána alakíthat kormányt? Nem is olyan képtelenség. Csak még futassa néhány hétig a hisztérikus baloldali sajtó. Vele is jóban lesznek?) A romániai magyarok számára a magyarországi balliberális nemzetstratégia – amelynek legfontosabb eleme az oktatás – távolról sem követendő példa. Ha erről a többségiek meggyőződnének, korántsem biztos, hogy egyből autonómiapártivá válnának. De legalább nem hoznának fel ilyen bosszantó, sőt, ránk nézve sértő ellenérveket.