Nem tartható fenn a trianoni helyzet


Autonómiát követel Duray Miklós
Nem tartható tovább a Trianonban ránk kényszerített helyzet, mely azt diktálja, hogy magyar a magyartól idegen legyen – jelentette ki Duray Miklós az autonómia és a kettős állampolgárság kérdéseit taglaló sajtónyilatkozatában.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnökével a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adása, a Pátria Rádió készített interjút, ennek szerkesztett változatát a Pozsonyban megjelenő magyar hetilap, a Szabad Újság szerdai száma közölte.
Duray szerint az MKP-nak nincs önálló közép- és hosszú távú programja, 1998-as és 2002-es választási programjai azonban „egyértelműen tartalmaznak a kulturális és az oktatási autonómiára utaló elemeket”. Megjegyzi: az ősztől induló révkomáromi magyar egyetem is „olyan autonóm intézmény, amely saját belső önkormányzattal és hatáskörrel rendelkezik, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy puszta léténél fogva a magyar autonómia műhelyévé válhat”. Szavai szerint „a választási programok tükrében elmondható, hogy az MKP semmiféle autonómiáról nem mondott le, mert az autonómiakoncepció megfogalmazásának hiánya nem azonosítható a lemondással”.
A Duraynak feltett kérdések egyikében a rádió munkatársa megpendíti, hogy „Kovács László, Magyarország külügyminisztere – egyik közelmúltban elhangzott beszédében –, ha nem is tudatosan, de üzent a határon túli magyaroknak”, amikor „úgy vélte, hogy erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet...”
A magyar külügyminiszterrel ellentétben Duray úgy ítéli meg, hogy „az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer”. Az unióban fennálló autonómiák között tudniillik olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. „Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia” – mondja Duray, és hozzáteszi: csak olyan autonómiakoncepciónak van sikere, „amely mögé az egész népcsoport és annak politikai képviselete felsorakozik”. Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei.
A kettős állampolgárság kérdéséről szólva a szlovákiai magyar politikus úgy vélekedik, hogy „a magyar parlamentnek (az eredménytelennek ígérkező aláírásgyűjtéstől függetlenül) önmagától is újra kellene tárgyalnia, hogy milyen körülmények között juthat valaki magyar állampolgársághoz. Az a helyzet ugyanis, amit Trianonban ránk kényszerítettek – hogy magyar a magyartól idegen legyen –, nem tartható tovább.”
*
Mivel Năstase román miniszterelnök még mindig azon rágódik, hogy mit mondott Orbán Viktor Tusnádon, várható, hogy Duray Miklós nyilatkozatát is méltatlankodó felhördülések követik. Ezért felvázoljuk az előzetes hibaigazítást: Duray Miklós – akárcsak Orbán Viktor – nem választási kampányát viszi a határon túlra, ugyanis Szlovákiában és Magyarországon nincs folyamatban választási kampány. Parlamenti választásokra éppen Romániában készülődnek – ha még akad, aki ezt nem vette volna észre. Másrészt a romániai magyarok nem ítélik el az úgynevezett határon túli átkiabálásokat, ahogyan az irántunk tanúsított gondoskodást minősíti a magyar és a román szocialisták pártja. Ellenkezőleg: a kisebbségben élő magyarok zöme azt tartja, hogy csak kiabáljanak minél hangosabban, amikor erre szükség van. Úgy, ahogy Adrian Năstase is átkiabál a Dnyeszteren túlra. Ez az ő joga, sőt kötelessége is.
Ami az RMDSZ-szel való egyetértését illeti az „átkiabálókkal” kapcsolatban, az igaz lehet, ha eddig senki sem tett közé helyreigazítást.