Mi várható még ebben a kampányban?


Gyimesközéplokon 10 magyar tanácsosjelölt indul a kormánypárt (SZDP) listáján.
A hír nyomán a következő események valószínűsíthetők:
1. Valamelyik etnikai szervezet (más, mint az RMDSZ) parlamenti képviselője törvénytervezetet nyújt be, amelynek lényege, hogy politikai pártok csak akkor létesíthetnek nemzetiségi alapszervezeteket, ha 41 megyéből és a fővárosból 1-1 millió tagot toboroznak. Az SZDP tiltakozik, hogy nincs is annyi megye, de kifogását a szakbizottságban elutasítják, mondván, hogy csináljon magának újabb megyét, járuljon hozzá az ország további gyarapításához, vagy szervezze meg az ország közigazgatási újrafelosztását.
Amikor a tagtoborzással mindenki elképedésére az SZDP-aktivisták megbirkóznak, a választási főbizottság közli a hivatalos űrlapot, amely természetesen nem egyezik az SZDP 42 millió aláírást tartalmazó listáival. (Ebben benne van az MSZP 23 millió romániai vendégmunkása is.)
A listák visszautasítása után az SZDP – az MSZP és az SZDSZ közvetítésével – nemzetközi intézmények támogatását kéri a romániai jogállamiság helyreállítása érdekében. Minden ígéretet megszereznek, de a záros határidőn belül semmi sem történik. A dialektikus materializmus törvényszerűségeit alkalmazva, miszerint a belső és a külső tényezők közül mindig a belsők az elsődlegesek, az SZDP a Legfelsőbb Törvényszékhez fordul panaszával, de a Német Demokrata Fórum óvását figyelembe véve, az is elutasítja a kormánypárti fellebbezést.
Végül az RMDSZ siet szövetségese segítségére, átvállalva magyar jelöltjeit a maga listáira, mondván, hogy úgy is az SZDP politikájának valóra váltásáért szállhatnak síkra.
2. Nem történik semmi, mert annak a bizonyos etnikai szervezetnek (természetesen másnak, mit az RMDSZ-nek) egyáltalán nem fáj, ha magyar jelöltek román pártot képviselnek. Annak egyetlen célja van: a Magyar Polgári Szövetség ne juthasson levegőhöz.