A testőröknek sem könnyű
Szabadság, 1996. május 10., VIII. évfolyam, 106. szám
Hatéves a Védelmi Őrszolgálat – egyszerűen: testőrtestület, közismert nevén: SPP. Ebből az alkalomból Mijea Ioan ezredes, szóvivő és Făinin Florian alezredes, jogász találkozott kolozsvári újságírókkal. Akiknek nevében Ilie Călian, az Adevărul de Cluj főszerkesztője köszöntötte a vendégeket, és megnyitotta volna a találkozót, ha ebben szeszmámora nem gátolja meg. Végül a testőrök szóvivője hivatalból teljesíteni kezdte feladatát...
Mint ismertetéséből kitűnt, 1989 decemberében, a hirtelen bekövetkezett hatalmi űrben a hadsereg négy tisztje kapott megbízatást a magas állami tisztségviselők védelmére. Ez a mag idővel fejlődött, gyarapodott, míg 1990. május 7-én megalakult az új testőrtestület. Amelyre, talán mondanuk sem kell, mekkora szükség van terrorizmustól terhes időnkben.
A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat az ingatlanokat védelmezik, amelyekben ezek a főméltóságok kifejtik tevékenységüket, illetve átmenetileg tartózkodnak. Tévedés a sajtóban gyakran megjelenő híresztelés, miszerint az SPP kizárólag az elnöké. Nem. Cotroceni és Ion Iliescu védelmével a testőrségnek csak 10 százaléka foglalkozik. (A Kolozsváron felvonultatott erők láttán el tudjuk képzelni, mekkora a maradék 90 százalék.) Az is tévedés, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne – vagyis egyike annak a hétnek, amelyről jól értesült politikusok időnként nyilatkoznak. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak.
A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az állomány 35 százaléka a hadseregből jött át a testőrtestületbe, a többi (csökkenő hangerővel említve) a belügytől, illetve a hírszerzőktől igazolt át.
Újságírói kérdésre válaszolva, a szóvivő nem ígérte, hogy a választási kampányban a testőrök gyengéden bánnak azokkal, akik kamerákkal, magnókkal közelednek védett „objektumaikhoz”, és nem tekintik barátságos gesztusnak, ha a testőrséget, azok kocsisorait fényképezik. Ki tudja, mi lehet a céljuk?...
Mint ismertetéséből kitűnt, 1989 decemberében, a hirtelen bekövetkezett hatalmi űrben a hadsereg négy tisztje kapott megbízatást a magas állami tisztségviselők védelmére. Ez a mag idővel fejlődött, gyarapodott, míg 1990. május 7-én megalakult az új testőrtestület. Amelyre, talán mondanuk sem kell, mekkora szükség van terrorizmustól terhes időnkben.
A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat az ingatlanokat védelmezik, amelyekben ezek a főméltóságok kifejtik tevékenységüket, illetve átmenetileg tartózkodnak. Tévedés a sajtóban gyakran megjelenő híresztelés, miszerint az SPP kizárólag az elnöké. Nem. Cotroceni és Ion Iliescu védelmével a testőrségnek csak 10 százaléka foglalkozik. (A Kolozsváron felvonultatott erők láttán el tudjuk képzelni, mekkora a maradék 90 százalék.) Az is tévedés, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne – vagyis egyike annak a hétnek, amelyről jól értesült politikusok időnként nyilatkoznak. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak.
A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az állomány 35 százaléka a hadseregből jött át a testőrtestületbe, a többi (csökkenő hangerővel említve) a belügytől, illetve a hírszerzőktől igazolt át.
Újságírói kérdésre válaszolva, a szóvivő nem ígérte, hogy a választási kampányban a testőrök gyengéden bánnak azokkal, akik kamerákkal, magnókkal közelednek védett „objektumaikhoz”, és nem tekintik barátságos gesztusnak, ha a testőrséget, azok kocsisorait fényképezik. Ki tudja, mi lehet a céljuk?...