Szexváltás


Férfivá operáltak egy nőt valahol Magyarországon, és az átalakítás feljogosította a Csaba név használatára. Személyi okmányait jóval az orvosi beavatkozás előtt átíratta, amikor még Ibolyának szólították, de mint kezelőorvosa mondta, ezen nem kell megütközni, hiszen bármit el lehet intézni.
Ugye, milyen egyszerű volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak is nevet és nemet cserélni?
No, azért vannak lényegbevágó különbségek. Az MSZMP a korábbi viszony utolsó pillanatáig készségesen lefeküdt Moszkvának, míg Csaba régóta nem szeretkezett a férjével. A rendszer-, köpönyeg- és névváltás után tíz évvel az MSZP elnöke a NATO-val való huncutkodás közben is Varsói Szerződést emlegetett a parlamentben Washingtoni szerződés helyett. Csabával nem fordulhat elő, hogy nőbarátjai fülébe valamelyik korábbi fiúbarátja nevét suttogja. Zsenge bakfiskorától fiú akart lenni, majd felnőttként hosszasan és kitartóan készülődött nemének kicserélésére, hormonkezelésnek vetette alá magát stb., míg az MSZMP a Tanácsköztársaságig visszavezethető történelme során legperverzebb pillanataiban sem álmodozott arról, hogy egyszer eljön az emberiség aranyálma, a létező kapitalizmus.
A helyhatósági választások bebizonyították, hogy a nemtelen párt iránti növekvő tömegimádat nem a közvélemény-kutatók rémálma, Csabáról, az immár legitim férfiúról viszont a társadalom hátborzongással vesz tudomást, társaságban megfagy körülötte a levegő. Hol a méltányosság?