Magyar egyetemi tanévnyitó
Erdélyi Napló, 2002. október 8., XII. évfolyam, 40. (575.) szám
Múlt hétfőn Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül.
A meglehetősen szűk körűre sikeredett ünnepségen az unitárius egyház dísztermében a környezettudományi szak húsz elsőéves diákja, egyelőre hiányos tanári kara, kolozsvári közéleti személyiségek és más meghívottak, Entz Géza magyarországi egyetemi tanár jelenlétében Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor beszédében hangsúlyozta, hogy az esemény azt bizonyítja, Kolozsvár minden áskálódás ellenére sem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának nevében köszöntötte az egybegyűlteket, Mócsy Ildikó tanszékvezető pedig bemutatta a tudományágat. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet.
Az ünnepség végén a környezettudományi szak első hallgatóinak kiosztották a diákigazolványokat, amelyekhez Sapientia-tasakokat mellékeltek programfüzettel, feliratos pólóval. Az évnyitó ünnepélyességét a Református Kollégium énekkarának fellépése emelte.
*
A Moldvából repülővel Marosvásárhelyre érkező Mádl Ferenc köztársasági elnök útja október 4-én délután a Kultúrpalotába vezetett, ahol részt vett a Sapientia EMTE központinak mondott tanévnyitóján. A három erdélyi városban – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott – különböző karokkal rendelkező erdélyi magánegyetem ezer diákkal és másfél száz tanárral kezdte az új tanévet. A szónokok méltatták a magyar állam egyetemépítő támogatását, a politikusok saját érdemeiket igyekeztek kidomborítani, miközben furcsa módon szinte alig esett szó arról, hogy a Sapientiát a román hatalom által fölöslegesnek tartott magyar tannyelvű önálló állami egyetemet pótlandó kezdeményezték és hozták létre az erdélyi magyar történelmi egyházak.
A meglehetősen szűk körűre sikeredett ünnepségen az unitárius egyház dísztermében a környezettudományi szak húsz elsőéves diákja, egyelőre hiányos tanári kara, kolozsvári közéleti személyiségek és más meghívottak, Entz Géza magyarországi egyetemi tanár jelenlétében Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor beszédében hangsúlyozta, hogy az esemény azt bizonyítja, Kolozsvár minden áskálódás ellenére sem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának nevében köszöntötte az egybegyűlteket, Mócsy Ildikó tanszékvezető pedig bemutatta a tudományágat. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet.
Az ünnepség végén a környezettudományi szak első hallgatóinak kiosztották a diákigazolványokat, amelyekhez Sapientia-tasakokat mellékeltek programfüzettel, feliratos pólóval. Az évnyitó ünnepélyességét a Református Kollégium énekkarának fellépése emelte.
*
A Moldvából repülővel Marosvásárhelyre érkező Mádl Ferenc köztársasági elnök útja október 4-én délután a Kultúrpalotába vezetett, ahol részt vett a Sapientia EMTE központinak mondott tanévnyitóján. A három erdélyi városban – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott – különböző karokkal rendelkező erdélyi magánegyetem ezer diákkal és másfél száz tanárral kezdte az új tanévet. A szónokok méltatták a magyar állam egyetemépítő támogatását, a politikusok saját érdemeiket igyekeztek kidomborítani, miközben furcsa módon szinte alig esett szó arról, hogy a Sapientiát a román hatalom által fölöslegesnek tartott magyar tannyelvű önálló állami egyetemet pótlandó kezdeményezték és hozták létre az erdélyi magyar történelmi egyházak.