Rémálomplatform
Erdélyi Napló, 2002. március 12., XII. évfolyam, 10. (545.) szám
Álmomban RMDSZ-platformot alapítottam, és elhatároztam, hogy újabb kihívásnak teszem ki a magas vezetőséget, ha már mindenben a kihívás a divat. Tanácskozásra rendeltem hát mind a nyolc tagomat és díszvendégnek meghívtam Magyarországról azt a pártvezetőt, aki az utóbbi időben a legtöbbet tette azért, hogy ne tudjon határon túli magyarok szemébe nézni. Pártja nem szavazta meg a kedvezménytörvényt, ő maga pedig minden alkalmat megragadva, személyes varázsát latba vetve agitált ellene. A Magyarországot elárasztó román vendégmunkásokról folyó számháborúba az SZDSZ nem kapcsolódott be, azt átengedte mesterséges szövetségesének, annál inkább ráhajtott a pánikkeltésre, hogy ti. a magyar gyógyszerellátás összeomlik a határon túli szegény, beteges rokonok várható rohamától.
Külön téma a Benes-dekrétumok problémájának kezelése. Álmomban platformom magas rangú vendége volt az, aki összetrombitálta a külügyi bizottságot annak kivizsgálására, hogy Orbán Viktor honnan vette a bátorságot a kollektív büntetés jogosságának megkérdőjelezésére. Romániában ugyan nincs érvényben Benes-féle dekrétum, de alapelvének alkalmazását az erdélyi magyarság a bőrén érezte például a baragáni deportálások alkalmával. És napjainkban is érezzük a román Benesek ügyködését. Hatóságok fosztják meg például kollektíven a csángókat anyanyelvhasználatuk jogától. Úgyhogy aki azt mondja, hogy Benes szellemét nem szabad zaklatni, az az erdélyi magyarok számára is olyan, mint akasztott ember házában a kötél.
Álmomban nagyokat kuncogtam, mekkora ribillió lesz ebből a meghívásból. A romániai magyarok érdekvédelmével hivatalból foglalkozó politikusok elhatárolódnak, tiltakoznak, felemelik szavukat stb. Nem egyébért, de ami a romániai magyarnak fáj, az ellen vezetőinek is fájdalomcsillapítót kell szedniük, már csak a látszat kedvéért.
És akkor felébredtem. No, lássuk, mit ír az újság. Kolozsváron tartotta országos tanácskozását az RMDSZ Szabadelvű Köre. Jelen volt Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ ügyvivője. A rémálom a valóságban folytatódik? Mi az, hogy, sőt! Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A tudósítások szerint nagyon jól érezték magukat, fájdalomcsillapító használatával nem terhelték a magyar gyógyszeralapot.
Külön téma a Benes-dekrétumok problémájának kezelése. Álmomban platformom magas rangú vendége volt az, aki összetrombitálta a külügyi bizottságot annak kivizsgálására, hogy Orbán Viktor honnan vette a bátorságot a kollektív büntetés jogosságának megkérdőjelezésére. Romániában ugyan nincs érvényben Benes-féle dekrétum, de alapelvének alkalmazását az erdélyi magyarság a bőrén érezte például a baragáni deportálások alkalmával. És napjainkban is érezzük a román Benesek ügyködését. Hatóságok fosztják meg például kollektíven a csángókat anyanyelvhasználatuk jogától. Úgyhogy aki azt mondja, hogy Benes szellemét nem szabad zaklatni, az az erdélyi magyarok számára is olyan, mint akasztott ember házában a kötél.
Álmomban nagyokat kuncogtam, mekkora ribillió lesz ebből a meghívásból. A romániai magyarok érdekvédelmével hivatalból foglalkozó politikusok elhatárolódnak, tiltakoznak, felemelik szavukat stb. Nem egyébért, de ami a romániai magyarnak fáj, az ellen vezetőinek is fájdalomcsillapítót kell szedniük, már csak a látszat kedvéért.
És akkor felébredtem. No, lássuk, mit ír az újság. Kolozsváron tartotta országos tanácskozását az RMDSZ Szabadelvű Köre. Jelen volt Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ ügyvivője. A rémálom a valóságban folytatódik? Mi az, hogy, sőt! Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A tudósítások szerint nagyon jól érezték magukat, fájdalomcsillapító használatával nem terhelték a magyar gyógyszeralapot.