A 80-as évek politikai foglyai
Erdélyi Napló, 2001. május 15., XI. évfolyam, 20. (503.) szám
Az Európai Unió támogatásával a Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja dokumentumfilmet készít a 80-as évek életben maradt politikai foglyainak visszaemlékezéseiből – erről tartott tájékoztatót Borbély Ernő a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székházában. A programfelelős elmondta, hogy a diktatúra bukása előtti áldozatokról általában hallgat a krónika. Az 40-es, 50-es évek politikai börtöneiről, kényszermunkatáborairól tévéfilmsorozatok készültek, a 80-as évek áldozatairól nem. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy az utóbbi események nyomozótisztjei – értsd szekusai –, ügyészei, bírái, kínvallatásban és büntetésszigorításban szakosodott foglárjai nem mind vonultak nyugállományba, sőt a demokratikus jogállamban még magasabb beosztásba kerültek.
A rendezvényen részt vevő Doina Cornea hozzátette: mások sem nagyon érdekeltek a közelebbi eseményekre való emlékezésben. Sokan restellik, hogy pozícióféltésből, gyávaságból, kishitűségből nem csatlakoztak az ellenállókhoz, így azokat a politikai rendőrség könnyűszerrel elszigetelte. Ezért nem lehetett hatékony a szembeszegülés, pedig Romániában úgyszólván folyamatos volt a kommunizmus elleni küzdelem. Cornea asszony ezért is tartja jelentősnek a kezdeményezést, mert hiányzó láncszemet pótol a kor történelméből.
Iulius Filip, akinek a kálváriája 1981-ben kezdődött el egy Adrian Păunescunak küldött vers miatt, ízelítőt adott abból, hogy milyenek lesznek a dokumentumfilm visszaemlékezései. Hátborzongató emlékeket elevenített fel kínzóiról, akiket felbőszített hajthatatlanságával, és emiatt a nagyenyedi börtön elkülönített zárkájában kezdte letölteni nyolc évi büntetését.
Érdekes adalékkal szolgált Egyed Péter, aki a 80-as években a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségében dolgozott, ahova sokan bebotlottak – írók is meg mások is. Nevek említése nélkül elmondta, hogy egyesek az akkor már letartóztatott Borbély Ernőről a legvadabb híreket terjesztették, még azt is tudni vélték, hogy rabtársainak árulója. ő, aki Borbélynak évfolyamtársa volt, tudta, hogy mindez légből kapott rágalom, de mások elhihették a koholmányokat, amelyek az átfogó szekusdiverzió részei voltak.
A dokumentumfilmet román, magyar és angol szinkronban készítik el, hazai és külföldi tévéstúdióknak ingyen kínálják fel.
A rendezvényen részt vevő Doina Cornea hozzátette: mások sem nagyon érdekeltek a közelebbi eseményekre való emlékezésben. Sokan restellik, hogy pozícióféltésből, gyávaságból, kishitűségből nem csatlakoztak az ellenállókhoz, így azokat a politikai rendőrség könnyűszerrel elszigetelte. Ezért nem lehetett hatékony a szembeszegülés, pedig Romániában úgyszólván folyamatos volt a kommunizmus elleni küzdelem. Cornea asszony ezért is tartja jelentősnek a kezdeményezést, mert hiányzó láncszemet pótol a kor történelméből.
Iulius Filip, akinek a kálváriája 1981-ben kezdődött el egy Adrian Păunescunak küldött vers miatt, ízelítőt adott abból, hogy milyenek lesznek a dokumentumfilm visszaemlékezései. Hátborzongató emlékeket elevenített fel kínzóiról, akiket felbőszített hajthatatlanságával, és emiatt a nagyenyedi börtön elkülönített zárkájában kezdte letölteni nyolc évi büntetését.
Érdekes adalékkal szolgált Egyed Péter, aki a 80-as években a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségében dolgozott, ahova sokan bebotlottak – írók is meg mások is. Nevek említése nélkül elmondta, hogy egyesek az akkor már letartóztatott Borbély Ernőről a legvadabb híreket terjesztették, még azt is tudni vélték, hogy rabtársainak árulója. ő, aki Borbélynak évfolyamtársa volt, tudta, hogy mindez légből kapott rágalom, de mások elhihették a koholmányokat, amelyek az átfogó szekusdiverzió részei voltak.
A dokumentumfilmet román, magyar és angol szinkronban készítik el, hazai és külföldi tévéstúdióknak ingyen kínálják fel.