Kis transzszilván akadémia
Erdélyi Napló, 2001. május 15., XI. évfolyam, 20. (503.) szám
Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvárott. Megnyitó beszédében Benkő Samu elnök üdvözölte a vendégeket, Alföldi László főkonzult, Cseh Áron konzult, Monok Istvánt, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, majd jelezte, hogy a 2000. évi tevékenység elemzése és az idei tervek megbeszélése mellett foglalkozni kell a jövő évi tisztújítás előkészítésével is. Sípos Gábor főtitkár a közgyűlésen csak kiegészítette a beszámolót, amelyet a részvevők a meghívóval együtt korábban megkaptak. A gazdasági jelentésből többek között megtudhattuk, hogy tudományos kiadványoktól magyarázat nélkül tagadtak meg támogatást, és ezt annál inkább nehezményezik, mert közben vidéki pletykalapokra súlyos összegeket fordítanak.
Korábban a választmány tervezetet fogadott el egy társadalomtudományi kutatóintézet szervezéséről és működéséről. Ezzel kapcsolatban Vallasek István indítványt nyújtott be, hogy az EME gondoskodjon más tudományágak művelőiről is, mert számos kutató állás nélkül maradt. Sípos Gábor főtitkár szerint az indítvány nyitott kapun kopogtat, hiszen az EME nem óhajtja leszűkíteni mozgásterét, de bizonyos tudományágakhoz képtelen fedezni az anyagi hátteret. Végletes példának a részecskegyorsítót hozta fel.
A vita során Feszt György az orvostudományi szakosztály tavalyi tevékenységével egészítette ki a beszámolót. Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Wanek Ferenc a jövő évi tisztújítást akkor tartaná hatékonynak, ha az EME vezetését fiatal vagy fiatalos, képzett, főállású szakemberekre bíznák, egyetemi tanárokéhoz hasonló fizetésért. Egyed Ákos többek között a millenniumi rendezvények sikeréről beszélt.Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Uray Zoltán a matematikai és természettudományi szakosztály kiemelkedő sikerének tartja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaival közösen megkötötték az első nemzetközi kutatási szerződést. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME – a kis transzszilván akadémia – részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Kerekes Jenő a fiatalítást tartotta fontosnak a közelgő tisztújítás kapcsán, utolsó felszólalóként pedig Vallasek István megmagyarázta, hogy mit is értett indítványában a intézménybővítésen. Nyilván nem részecskegyorsítóra vágyik, hanem internetes hozzáférés biztosítására, ahol fiatal kutatók az EME égisze alatt megpályázhatnak hazai és külföldi munkalehetőségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy az EME kötetben foglalja össze az erdélyi magyar tudományos életnek az utóbbi évtizedben elért megvalósításait.
A vitazáró összegzés keretében Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül.
Korábban a választmány tervezetet fogadott el egy társadalomtudományi kutatóintézet szervezéséről és működéséről. Ezzel kapcsolatban Vallasek István indítványt nyújtott be, hogy az EME gondoskodjon más tudományágak művelőiről is, mert számos kutató állás nélkül maradt. Sípos Gábor főtitkár szerint az indítvány nyitott kapun kopogtat, hiszen az EME nem óhajtja leszűkíteni mozgásterét, de bizonyos tudományágakhoz képtelen fedezni az anyagi hátteret. Végletes példának a részecskegyorsítót hozta fel.
A vita során Feszt György az orvostudományi szakosztály tavalyi tevékenységével egészítette ki a beszámolót. Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Wanek Ferenc a jövő évi tisztújítást akkor tartaná hatékonynak, ha az EME vezetését fiatal vagy fiatalos, képzett, főállású szakemberekre bíznák, egyetemi tanárokéhoz hasonló fizetésért. Egyed Ákos többek között a millenniumi rendezvények sikeréről beszélt.Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Uray Zoltán a matematikai és természettudományi szakosztály kiemelkedő sikerének tartja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaival közösen megkötötték az első nemzetközi kutatási szerződést. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME – a kis transzszilván akadémia – részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Kerekes Jenő a fiatalítást tartotta fontosnak a közelgő tisztújítás kapcsán, utolsó felszólalóként pedig Vallasek István megmagyarázta, hogy mit is értett indítványában a intézménybővítésen. Nyilván nem részecskegyorsítóra vágyik, hanem internetes hozzáférés biztosítására, ahol fiatal kutatók az EME égisze alatt megpályázhatnak hazai és külföldi munkalehetőségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy az EME kötetben foglalja össze az erdélyi magyar tudományos életnek az utóbbi évtizedben elért megvalósításait.
A vitazáró összegzés keretében Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül.