Tájszerelmesek
Erdélyi Napló, 2000. október 24., X. évfolyam, 43. (474.) szám
Tanulmány a Sztána-völgy védelmére
Rozsdavöröslő október eleji hétvégen a zsoboki Bethesda Gyermekotthon üléstermében bemutatták a tanulmányt, amelyet a Szentimrei Alapítvány felkérésére készítettek a budapesti Szent István Egyetem Tájépítészeti és -védelmi Karának diákjai Fekete Albert tanársegéd és Kabai Róbert tanszéki mérnök irányításával. A Szentimrei Alapítvány alapszabályzatából idézünk: „Kalotaszeg néprajzának, történetének, természeti és épített környezetének tanulmányozását, kutatását szorgalmazza”.
Molnár János teológiai professzor bevezető szavai után az értekezletet Szabó Zsolt, az alapítvány kuratóriumának soros elnöke nyitotta meg, majd Fekete Albert ismertette a tanulmány célját. A természeti, építészeti és gazdasági értékek felmérése nyomán javasolják egy 850 hektáros tájvédelmi övezet kialakítását, amely részben felölelné Körösfő, Zsobok, Nádas és Sztána határát. A tanulmány fejezeteit a budapesti diákok ismertették. Jánosi Dóra a táj és a néphagyomány értékeiről, Győri András a gazdaságfejlesztési stratégiáról, Kesselyák Noémi a faluturizmusról beszélt.
A tanulmány azért is rendkívül értékes, mert bármikor benyújtható az Európai Unió valamely fejlesztési programjának pályázati dokumentációjaként. Erre – hangsúlyozta Kabai Róbert – a közeljövőben sor kerülhet, ugyanis értesüléseik szerint Románia jelentős összegeket kap táj- és környezetvédelemre.
Ezután a meghívott érdekeltek fejtették ki véleményüket. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a körösfői építészeti értékvédelem fontosságáról szólt. A faluban különös probléma jelentkezett, mert egyesek kivagyiságból (és a főút menti állandó vásár jövedelméből) a helyi ízléstől és méretektől jóval eltérő házakat építenének. Tusnády Zsolt magyarországi építőmérnök hasonlóképpen a környezettől vadidegen épületek megjelenésétől óvott, ugyanakkor beismerte, hogy a faluturizmus fellendítése érdekében a régi házakat korszerűsíteni kell. Johan Pyfferoen belga vállalkozó, akinek Körösfőn utazási irodája van, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a világ nem tud egy tájegységről, akkor az a világ számára nem is létezik, márpedig Zsoboknak még útjelző táblája sincs. Vincze Kecskés István kalotaszentkirályi faluturizmus-vállalkozó fontosnak tartotta, hogy minden faluban legyen egy faluturizmus-szervező, aki elindítja a vállalkozást,Bethlendi István bánffyhunyadi vállalkozó arra emlékeztetett, hogy a faluturizmus véletlenszerű vendégfogadásokkal kezdődött el. Senki sem fog engedélyekért talpalni, hogy aztán „legálisan” várakozzon a vendégre. Inkább más pénzszerzési lehetőség után néz.
Mivel a vita során elhangzott, hogy sajnos, a négy falu között átvonul Kolozs és Szilágy megyehatára, Antal János körösfői polgármester arra figyelmeztetett, hogy ezt nem szabad akadályként kezelni, hiszen nemsokára az országhatárok sem állhatnak a régiós együttműködés útjába.
A délelőtti vitát Tövissi Lajos kolozsvári egyetemi tanár zárta, méltatva a budapesti fiatal kutatók munkáját. Hozzátette: az egyetem számára korábban beszerzett légi felvételeket a tájegységről, amelyeket most már nem rekeszt páncélszekrénybe a titoktörvény. Ezek segítségével kidolgozhatnának egy tervet az eróziónak kitett domboldalak védelmére.
A délutánt a gazdaságfejlesztési stratégia megvitatására szánták a szervezők. Szabó Gyula, a Szentimrei Alapítvány kuratóriumi tagja felszólalásában arra ösztönzött, a mezőgazdasági termelés tartalékaira összpontosítsanak a vitázók, hogy végül is a falusi alapmesterség főfoglalkozás rangjára emelkedjék. Pálfi Attila körösfői faragó a helyi viszonyok ismeretében a kevésbé igényes növénykultúrák és állatfajok elterjesztését javasolta. A környéken nincsenek taposóképes fűvel bevetett legelők, sem tápdús szántóterületek, úgyhogy nem szabad kényes fajtákkal kockáztatni az esetleges hiteleket. Az intenzív mezőgazdasági terményekből amúgy is telített a világpiac. Ezzel szemben korlátlan a kereslet a divatszerűen felkapott biotermékek iránt, amilyen a csipkebogyó, a gyógynövény, vagy a bozót lombját legelő kecske tejéből készült termék.
A vita ezután újra visszakanyarodott a leendő kisrégió legfontosabbnak tekintett gazdasági forrásához, a faluturizmushoz. Kádár Arnold utazásszervező javasolta, hogy a tájegységről jutassanak fel adatokat az Internetre. Kiderült: nyitott kapukat dönget. Készül a honlap, amely az egész tanulmányt tartalmazza.
A tanácskozáson a választási kampánybeli elfoglaltságok miatt vagy más okokból nem voltak jelen hivatalos személyek, akik a négy falu szövetségének esélyeiről nyilatkozhattak volna. A folyamat azonban elindult. Remélhetjük tehát, hogy az a vidék, ahova fél évszázaddal ezelőtt vasárnaponként érdemes volt kirándulóvonatokat indítani Kolozsvárról, kiemelkedik az elhanyagoltság ködéből.
Rozsdavöröslő október eleji hétvégen a zsoboki Bethesda Gyermekotthon üléstermében bemutatták a tanulmányt, amelyet a Szentimrei Alapítvány felkérésére készítettek a budapesti Szent István Egyetem Tájépítészeti és -védelmi Karának diákjai Fekete Albert tanársegéd és Kabai Róbert tanszéki mérnök irányításával. A Szentimrei Alapítvány alapszabályzatából idézünk: „Kalotaszeg néprajzának, történetének, természeti és épített környezetének tanulmányozását, kutatását szorgalmazza”.
Molnár János teológiai professzor bevezető szavai után az értekezletet Szabó Zsolt, az alapítvány kuratóriumának soros elnöke nyitotta meg, majd Fekete Albert ismertette a tanulmány célját. A természeti, építészeti és gazdasági értékek felmérése nyomán javasolják egy 850 hektáros tájvédelmi övezet kialakítását, amely részben felölelné Körösfő, Zsobok, Nádas és Sztána határát. A tanulmány fejezeteit a budapesti diákok ismertették. Jánosi Dóra a táj és a néphagyomány értékeiről, Győri András a gazdaságfejlesztési stratégiáról, Kesselyák Noémi a faluturizmusról beszélt.
A tanulmány azért is rendkívül értékes, mert bármikor benyújtható az Európai Unió valamely fejlesztési programjának pályázati dokumentációjaként. Erre – hangsúlyozta Kabai Róbert – a közeljövőben sor kerülhet, ugyanis értesüléseik szerint Románia jelentős összegeket kap táj- és környezetvédelemre.
Ezután a meghívott érdekeltek fejtették ki véleményüket. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a körösfői építészeti értékvédelem fontosságáról szólt. A faluban különös probléma jelentkezett, mert egyesek kivagyiságból (és a főút menti állandó vásár jövedelméből) a helyi ízléstől és méretektől jóval eltérő házakat építenének. Tusnády Zsolt magyarországi építőmérnök hasonlóképpen a környezettől vadidegen épületek megjelenésétől óvott, ugyanakkor beismerte, hogy a faluturizmus fellendítése érdekében a régi házakat korszerűsíteni kell. Johan Pyfferoen belga vállalkozó, akinek Körösfőn utazási irodája van, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a világ nem tud egy tájegységről, akkor az a világ számára nem is létezik, márpedig Zsoboknak még útjelző táblája sincs. Vincze Kecskés István kalotaszentkirályi faluturizmus-vállalkozó fontosnak tartotta, hogy minden faluban legyen egy faluturizmus-szervező, aki elindítja a vállalkozást,Bethlendi István bánffyhunyadi vállalkozó arra emlékeztetett, hogy a faluturizmus véletlenszerű vendégfogadásokkal kezdődött el. Senki sem fog engedélyekért talpalni, hogy aztán „legálisan” várakozzon a vendégre. Inkább más pénzszerzési lehetőség után néz.
Mivel a vita során elhangzott, hogy sajnos, a négy falu között átvonul Kolozs és Szilágy megyehatára, Antal János körösfői polgármester arra figyelmeztetett, hogy ezt nem szabad akadályként kezelni, hiszen nemsokára az országhatárok sem állhatnak a régiós együttműködés útjába.
A délelőtti vitát Tövissi Lajos kolozsvári egyetemi tanár zárta, méltatva a budapesti fiatal kutatók munkáját. Hozzátette: az egyetem számára korábban beszerzett légi felvételeket a tájegységről, amelyeket most már nem rekeszt páncélszekrénybe a titoktörvény. Ezek segítségével kidolgozhatnának egy tervet az eróziónak kitett domboldalak védelmére.
A délutánt a gazdaságfejlesztési stratégia megvitatására szánták a szervezők. Szabó Gyula, a Szentimrei Alapítvány kuratóriumi tagja felszólalásában arra ösztönzött, a mezőgazdasági termelés tartalékaira összpontosítsanak a vitázók, hogy végül is a falusi alapmesterség főfoglalkozás rangjára emelkedjék. Pálfi Attila körösfői faragó a helyi viszonyok ismeretében a kevésbé igényes növénykultúrák és állatfajok elterjesztését javasolta. A környéken nincsenek taposóképes fűvel bevetett legelők, sem tápdús szántóterületek, úgyhogy nem szabad kényes fajtákkal kockáztatni az esetleges hiteleket. Az intenzív mezőgazdasági terményekből amúgy is telített a világpiac. Ezzel szemben korlátlan a kereslet a divatszerűen felkapott biotermékek iránt, amilyen a csipkebogyó, a gyógynövény, vagy a bozót lombját legelő kecske tejéből készült termék.
A vita ezután újra visszakanyarodott a leendő kisrégió legfontosabbnak tekintett gazdasági forrásához, a faluturizmushoz. Kádár Arnold utazásszervező javasolta, hogy a tájegységről jutassanak fel adatokat az Internetre. Kiderült: nyitott kapukat dönget. Készül a honlap, amely az egész tanulmányt tartalmazza.
A tanácskozáson a választási kampánybeli elfoglaltságok miatt vagy más okokból nem voltak jelen hivatalos személyek, akik a négy falu szövetségének esélyeiről nyilatkozhattak volna. A folyamat azonban elindult. Remélhetjük tehát, hogy az a vidék, ahova fél évszázaddal ezelőtt vasárnaponként érdemes volt kirándulóvonatokat indítani Kolozsvárról, kiemelkedik az elhanyagoltság ködéből.