Mozgalmas állóvíz


Egy időben a Pro tv helyi stúdiója reggelenként felvételről újraközvetítette előző esti hírműsorát. A szerkesztők annyi fáradságot sem vettek, hogy legalább az időjárás-jelentést aktualizálják. Mentségükre hozható fel, hogy felirattal jelezték a műsor ismétlését.
Egy idő óta az az érzésünk, hogy minden hírműsorra ráillene az újrajátszás felirat. Itt van például a belgrádi ellenzék tüntetése. Nem lehet tudni, hogy most ez egy újabb felvonulás, vagy a múlt heti, netán dokumentum abból az időből, amikor Bukarest után Belgrád is megteremtette a maratoni tüntetés hagyományát. Milosevics is olyan változatlanul röhög a markába, hogy képtelenség időben elhelyezni az eseményt. És suttyomban épp úgy folytatódik a szerbátültetés a Vajdaságban, mint a szerb–horvát háború idején.
Kezd a könyökünkön kijönni a bukaresti cigarettacsempészek pere is. Jó volna lezárni. Úgyis szirupos lesz a vége. A bíróság számítson ki kártérítést a tárgyalások idején kiesett csempészhaszon fedezésére, és kész. A váratlan kiadást a korrupcióellenes küzdelemre kapott világbanki segélyből fedezhetnék. Igaz, így az ügyvédek elesnének az ügyrendi kötekedésekből fakadó haszontól, de nekik mindenképpen csurran, ha nem cseppen.
A Nemzetközi Valutaalap hitelfolyósítása is olyan elkoptatott téma, hogy a rádióhallgató bedugott füllel, a tévénéző behunyt szemmel is fogadást köthet: megint feltételekkel sújtják ezt a szegény országot. Például azzal, hogy végre el kellene kezdeni a gazdasági reformot. Vagy legalább a termelést.
A kolozsvári polgármester újabb szégyellni való botrányaival és elveszített pereivel is kár fárasztani a hírfogyasztót. A végeredmény úgyis – vagy éppen azért – ugyanaz: újraválasztják.
A Demokrata Párt képviselői újra az ellenzékkel szavaztak – ez is egyike a ciklusosan ismétlődő híreknek. Majd következik a tudósítók lélegzet-visszafolytott előszobázása a kormánykoalíciót alkotó pártok vezérkarának éjszakai tanácskozásán, és természetesen a feszültség feloldása. Olyan ez, mint a legsilányabb Dallas-mese. Jó lett volna, ha képmagnóra vesszük az első összezördülést, és esténként önkiszolgálással elintézzük a kormányfejek pillanatnyi hangulatára vonatkozó tájékoztatásunkat. Úgyszintén rögzíteni kellett volna az RMDSZ kudarcba fulladó első kormányzati sikerét, így nem veszett volna el annyi médiaenergia a Petőfi–Schiller magyarázgatásával.
A legörökzöldebb téma mégiscsak Tőkés László kém- és ügynökhistóriája. Nemsokára jubilál, tíz éve szüntelenül tekerik ezt a verklit. Igaz, mostanában nem keverik a napi hírkonzervek közé, hanem meghagyják a sómenek egyik kedvenc vesszőparipájának. Október elején például a Tele 7abc fedőnevű tévének nem volt elég az aradi és az alternatív tankönyvcirkusz, meghívott egy nyugalmazott szekust, aki hosszasan vicsorgatta megmaradt farkasfogait, és többek között elmondta, hogy nevezett Tőkés László magyarországi kémről bizonyítékok vannak. Csak azért nem toloncolják ki az országból, mert a kormány fél a Nyugat szájától. Ugyanilyen okból nem veszik elő a székelyudvarhelyi és oroszhegyi rendőrgyilkosokat stb., stb.
A rajtakapott kémeket kitoloncolják? Így tudják a szekusok és a velük foglalkozó tévériporterek? Mintha a diplomatákat szokták volna kitoloncolni. Saját állampolgáraik felelősségre vonását az állam nem bízza idegenekre. És az udvarhelyi forradalmi események részvevőit békén hagyják? Igen, börtönbüntetésük letöltése, esetenként öngyilkosságuk után. Sőt, kézdivásárhelyi ártatlanokat is meghurcoltak, pillanatig sem tartva a Nyugat igazságérzetétől. Ha valamit elnézett a román igazságszolgáltatás, az a kudzsiri rendőrgyilkosság volt – a rengeteg korrupciós ügy mellett, de bizonyára ezeket sem a Nyugat megnyugtatására tussolták el.
Egyébként a nyugalmazott szekus éppen akkor beszélt a kormány Nyugat-gátlásosságáról, amikor javában folyik Kolumbán Gábor törvényszéki zaklatása egy nyilvánvalóan politikai színezetű perben. Erre nem kérdezett rá a műsorvezető, és persze, arra sem, hogy ha a kormány annyira szeretne előnyös megvilágításban tetszelegni, miért nem szólt rá rendőrségére, hogy ne engedje megzavarni Aradon az október 6-i koszorúzást.
Mindebből arra következtethetünk, hogy mindaddig minduntalan előrekerülnek a lerágott csontok, és folytatódik az autófélpályás helyben topogás, amíg az eseményeket aktív vagy nyugalmazott szekusok mozgatják nyíltan vagy a háttérből.