Beismerés
Szabadság, 1998. február 28., X. évfolyam, 48. szám
Lásd. Szabadság, 1998. február 13., X. évfolyam, 35. szám, Korpa-intelem
Lásd. Szabadság, 1998. február 13., X. évfolyam, 35. szám, Korpa-intelem
Megadom magam. Tényleg nem olvastattam el Coposuval azt az interjút. Azzal altattam el éberségemet, hogy nemcsak jegyzeteimre, hanem magnófelvételre alapozva adtam vissza szavait.
Elismerem: súlyos mulasztást követtem el, hogy nem kételkedtem legalább az inkriminált mondattöredék megfontoltságában. Miután jól kialudtuk magunkat, finoman, felfokozott tapintattal megkérdezhettem volna: valóban, a szocialistákkal sem kötne soha szövetséget? Bevallom, most sem merném megtenni (ha lehetne). Vagy azt hinné, hogy hülyének nézem, vagy engem tartana annak. Ugyanis az interjúkészítés idején a parlamentben a szocialistákat a Szocialista Munkapárt, személyesen Păunescu testesítette meg.
Tehát gyáva voltam. Bármit beismerek, csakhogy ezt a vitát részemről lezártnak tekinthessem.
Elismerem: súlyos mulasztást követtem el, hogy nem kételkedtem legalább az inkriminált mondattöredék megfontoltságában. Miután jól kialudtuk magunkat, finoman, felfokozott tapintattal megkérdezhettem volna: valóban, a szocialistákkal sem kötne soha szövetséget? Bevallom, most sem merném megtenni (ha lehetne). Vagy azt hinné, hogy hülyének nézem, vagy engem tartana annak. Ugyanis az interjúkészítés idején a parlamentben a szocialistákat a Szocialista Munkapárt, személyesen Păunescu testesítette meg.
Tehát gyáva voltam. Bármit beismerek, csakhogy ezt a vitát részemről lezártnak tekinthessem.