Nits Árpád

Dáné Tibor tegnapi lapszámunkban egy Coposu-interjúról azt állította, hogy „a mindig kétes pontosságú riporteri lejegyzésekkel szemben állnak a tények”. Bizonyára a szocialistákat ért sérelem miatt fordult hitelrontáshoz. A magnetofonról rég törlődött az a bizonyos interjú, tehát legfennebb Corneliu Coposu helyreigazítás-követelésének elmaradásával tudjuk bizonyítani, hogy valóban azt mondta: „frontosokkal, szocialistákkal, vátrásokkal, nagyromániásokkal szövetséget nem köt”. Ezt az olvasó vagy elhiszi nekünk, és bízik abban, hogy nem akarjuk becsapni, vagy – vesztettünk.
Dáné Tibor azonban tovább megy, és azt állítja: „nem arról volt szó, hogy Coposu úr nem áll szóba a »frontosokkal«, hanem hogy Iliescuék nem álltak szóba vele”. Ezt még Iliescu is cáfolta, méghozzá szinte négy éven keresztül minden alkalommal, amikor arra a kényelmetlen kérdésre kellett válaszolnia, miért szövetkezett a nem éppen szobatiszta egységpártosokkal és nagyromániásokkal. Kényszerből – ismerte be Iliescu –, mert Coposuval hiába tárgyalt, nem volt hajlandó belépni a kormánykoalícióba.
Különben Dáné Tibor és Corneliu Coposu megbeszéléseinek közzététele valóságos reveláció. Ahhoz kár volt egy másik beszélgetés hitelességét kétségbe vonni. Ami pedig a „legendárium cifrázását” illeti, én sem tulajdonítottam különleges szerepet az RMDSZ-nek a Coposu-távlatban. A Coposu-intelem ránk vonatkozó tanulsága csupán annyi: elveink feladásával korpába ne keveredjünk.