Multikulturális kutyasétáltatás


Megkért a szomszédom, vigyázzak egy napig a kutyájára. Elvállaltam, mert nem gondoltam volna, hogy Kolozsváron a kutyasétáltatáshoz is különleges nyelvi és jogi képzettség kell.
Ez a kutya ugyanis multikulturális. Román nyelvi közegben él, de magyarul is ugyanolyan eredménnyel szólhattam hozzá: egyik fülén se be, a másikon se ki. Az akció ellenreakciót vált ki. Én is megkutyáltam magam, tehát nem akartam megérteni, hogy miért mind kerülgetné a villanyfákat.
Egymást ráncigálva vergődtünk el a Sétatérre. Megnéztük a csicsonkapályát, ahol valamikor Kolozsvár ifjúsága korcsolyázhatott. Mivel most egészen más korszakban élünk, tanácsosnak láttuk megtekinteni azt a tilalomtáblát, amely a Sétatérnek csak egy-egy bejáratánál látható, de általános érvényű. Megtudtuk, hogy kutya társaságában tilos a parkba belépni, különben a tájainkon megszokott csillagászati összegű büntetést fizettetik meg velünk.
Ezt a bölcs helyi határozatot a kutya sem érti, pedig multikulturális. Miért nem szabad neki társaságban parkolni a parkban, ellenben, ha gazdátlan, kóbor eb volna, korlátozás nélkül kószálhatna a város egész területén, mint több száz fajtársa?