Kalapácsos informátor


Munkaszüneti tolongás idején havasi siratódalok és érthetetlen információk gurguláznak a kolozsvári vasútállomás hangszóróiból, és közben valaki arról áradozik, hogy bezzeg a milánói állomás hangulata milyen más. Ott például minden vágány mentén képernyőkre írják ki a vonatok érkezését, esetleg késését, továbbá megjelenik a vonat „szerkezete”, hogy az emberek ne az utolsó pillanatban, egymást fellökve rohangáljanak a megfelelő vagonhoz.
Ami azt illeti, Kolozsváron sem muszáj tétlenül várni a vonat beérkezését. A minden lépésre felbukkanó kerékpofozgató szívélyesen tájékoztatja az utast, hogy a pályaudvarnak körülbelül melyik részén állapodik meg az adott számú vagon.
Néhány napja ezek az informális információk különleges formát ölthetnek. Azt mondhatja a kalapácsos ember, hogy az A vagy a B szektorban tessék lehorgonyozni a csomagokkal. A vágányok mentén betűjelek függnek alá az esőcsatornákról. Figyelmesebb szemlélőnek feltűnnek az eligazító táblák, amelyeken, többek között, látható a vonatszerkezet: melyik felén van a mozdony, honnan kezdődik a vagonszámozás, melyik állomási szektorba várható a jegyünkön szereplő vagon.
Óriási! Hát innen inspirálódtak a milánói vasutasok. Vagy fordítva. De mindegy, az a lényeg, hogy a nemzetközi járatok eme félreeső szárnyvonalán is mutatkozik némi jele a haladásnak. Most már csak a részletkérdésekre kellene megoldást találni. Például jó volna egyeztetni a kalapácsos ember és a tábla információit. Ugyanis a sokat látott alkalmazott azt mondta egy konkrét érdeklődőnek, hogy vagonja a D szektorban fog megállni, a tábla pedig az F szektorban jelezte. A kalapácsos találta el.