Pro-vicc és valóság
Szabadság, 1997. december 24., IX. évfolyam, 298. szám
Vasárnap a Pro tv háromnyelvű mázolmánnyal idétlenkedett Nagyváradon a jelek szerint egyetlen céllal, hogy kavarja a hangulatot ott, ahol a többnyelvű helységnévtábla bemocskolásához eddig nem akadt „önkéntes”. A riportnak álcázott kabarészerűségben egy roma legény románul, magyarul és cigányul feliratozott kartonlapot igyekezett kifüggeszteni egy városszéli villanypóznára, az aktushoz illő kísérőszöveggel, vagyis ha magyarul lehet, cigányul miért nem lehetne.
Minden viccben, még a faviccben is lehet valami valóságmag. Bár a cigány lakosság részaránya a népszámlálási adatok szerint (még) nem haladja meg a 20 százalékot, elvben követelhetnék a városjelző táblán a roma megnevezést is, mégpedig a „legnagyobb kedvezmény elve” alapján, hiszen a németek részaránya még annyira sem közelíti meg (már) a törvényes határértéket, Grosvardent mégis kiírták. Ezért arról érdeklődtünk az RMDSZ Bihar megyei vezetőségénél, van-e valóságos igény a roma feliratozásra.
Takács Zsolt szervezési titkártól megtudtuk, hogy Nagyváradon a romák ilyen elvárással nem léptek fel. A város nyugati kapujában lévő háromnyelvű tábla eddig senkinek sem szúrta a szemét, mindenki megértette, hogy a német felirat nem a városban élő németek, hanem az országba érkező autós turisták kedvéért került a táblára. A megyéből talán két-három faluban jeleztek olyan igényt, hogy cigányul is írják ki a település nevét. A bökkenő csak az, hogy a cigányok is ugyanúgy nevezik az illető falut, mint a magyarok, saját helyesírásuk pedig egyelőre nincs, vagy a helybeliek nem tudnak róla.
Lám, a valóság sokkal viccesebb, mint amilyennek a Pro tv bohózatírói elképzelik.
Minden viccben, még a faviccben is lehet valami valóságmag. Bár a cigány lakosság részaránya a népszámlálási adatok szerint (még) nem haladja meg a 20 százalékot, elvben követelhetnék a városjelző táblán a roma megnevezést is, mégpedig a „legnagyobb kedvezmény elve” alapján, hiszen a németek részaránya még annyira sem közelíti meg (már) a törvényes határértéket, Grosvardent mégis kiírták. Ezért arról érdeklődtünk az RMDSZ Bihar megyei vezetőségénél, van-e valóságos igény a roma feliratozásra.
Takács Zsolt szervezési titkártól megtudtuk, hogy Nagyváradon a romák ilyen elvárással nem léptek fel. A város nyugati kapujában lévő háromnyelvű tábla eddig senkinek sem szúrta a szemét, mindenki megértette, hogy a német felirat nem a városban élő németek, hanem az országba érkező autós turisták kedvéért került a táblára. A megyéből talán két-három faluban jeleztek olyan igényt, hogy cigányul is írják ki a település nevét. A bökkenő csak az, hogy a cigányok is ugyanúgy nevezik az illető falut, mint a magyarok, saját helyesírásuk pedig egyelőre nincs, vagy a helybeliek nem tudnak róla.
Lám, a valóság sokkal viccesebb, mint amilyennek a Pro tv bohózatírói elképzelik.