Az elnökjelöléstől az egységes európai jogorvoslatig


Optimálisan megtelt a kétágú templom a zord télutó ellenére a Polgári Fórum alkalmával: minden ülőhelyet elfoglaltak a többségében az idősebb korosztályhoz tartozó érdeklődők, inkább csak azok kényszerültek állóhelyre, akik melegedni a kályha közelébe húzódtak vagy kérdésükkel sorba álltak. A találkozón megjelent szenátorok: Buchwald Péter, Szabó Károly, Kozsokár Gábor, Markó Béla, Frunda György, Hajdú Gábor, Seres Dénes, Hosszú Zoltán, Incze Tibor, Magyari Lajos.
Jelölteti-e magát Takács Csaba a parlamenti választásokon, és akkor ki lesz az ügyvezető elnök? Jelöltet-e államelnököt az RMDSZ? Koalícióra lép-e az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával? Az első kérdéscsomagra Markó Béla válaszolt: nem tud Takács Csaba jelölési szándékáról; nem döntöttek még a szövetség elnökjelöltjéről; a választási koalíciók alakításában nagy a helyi szervezetek autonómiája – különösképpen a helyhatósági választások idején –, de van egy elvi sorrend: a három szélsőségessel semmiképpen, az ellenzéki pártokkal pedig inkább szövetkeznek, mert bár nem a legjobb a viszony velük, még mindig sokkal inkább megértik a magyarság törekvéseit, mint az RTDP.
Az államosított házak tulajdonjogának rendezése körüli sok kérdés azt jelzi, hogy nemcsak aktuális, hanem rendezetlensége miatt továbbra is fájó probléma. Ezzel kapcsolatban Kozsokár Gábor próbált összefoglaló választ adni. • A törvénnyel nem értettek egyet, ellene szavaztak, mert mind a tulajdonosok, mind a lakók helyzetét rendezetlenül hagyja. • Bizonyos lehetőségeket azonban teremt és azokat ki kell használni. • Az ingatlan tervrajzának az elkészíttetése nem kötelező, elég a tulajdon, az örökösi jog bizonyítása, a tervrajz csak az érték felbecsléséhez nyújtana segítséget a lakástörvényt alkalmazó bizottságnak. • Erdélyben valóban több a műemlék és azokat nem volna helyes eladni a lakóknak. Gondozásukat, állaguk megőrzését intézményesen kell megoldani.
Az RMDSZ-szenátorok részéről ígéret hangzott el, hogy mindent elkövetnek azok kárpótlásáért, akiknek házát erőszakkal lebontották. Ez Kolozsváron különösen súlyos probléma, mert az etnikai arányok megváltoztatásának több lakóház esett áldozatul, mint a háborúnak.
A román-magyar alapszerződésre vonatkozó kérdések megválaszolására is Markó Béla vállalkozott, igazat adva azoknak, akik helyzetünk rendezése szempontjából egyik fontos eszköznek tartják. De mint az utóbbi hetekben több sajtónyilatkozatban kifejtette, nem hisz abban, hogy létezne román politikai hatalmi akarat az alapszerződés elfogadható szövegének véglegesítésére.
Frunda György igyekezett derűs képet vázolni arról, hogyan hallgatják meg az Európa Tanácsban a kisebbségi elvárásokat. Jelentős eredménynek tartja, hogy 1994-től a kisebbségi jogok nem az emberi jogok egyik fejezetét képezik, hanem külön tárgyalási alapként kezelt kérdéskört alkotnak. Az autonómia – a kisebbségi lét rendezésének egyik és nem egyetlen módja – szintén elérhető cél, mert nem veszélyezteti az állam egységét, a térség biztonságát, tehát el lehet fogadtatni a nemzetközi fórumokon. A vonatkozó kérdést világtalan ember tette föl, aki többnyire rádióhírekből értesül a világ eseményeiből, és pontosabban arra vonatkozott, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződésért felelős Anglia és Franciaország hajlandó-e belátni, hogy elvárásaink minimálisak. Mivel erre nem tért ki a válasz, a probléma hangsúlyosabban jelentkezett ismét a későbbiekben: mi lenne, ha itt kétmillió csecsen élne kisebbségi sorban? Szabó Károly röviden így válaszolt: a románai magyar kisebbség mindig csak törvényes eszközökkel próbálta kivívni jogait, és reméli, ezután is ugyanezt teszi. Szelídebben is megismétlődött a kérdés: miért örökké csak védekezünk, miért nem támadunk mi is? Markó Béla támadás helyett inkább kezdeményezésről beszélt, amilyen az Európa Tanácshoz benyújtott memorandum volt, vagy több törvénykezdeményezés, például az 500 ezer aláírással előterjesztett kisebbségi oktatási törvénytervezet. Funar minden őrült nyilatkozatára már csak azért sem válaszol a szövetség, mert éppen ez a provokáció célja: az állandó figyelemfelkeltés.
A védekezés hatásos is lehet. Ezt bizonyította a kölcsönös köszönetnyilvánítás, amelyet az Apáczai-líceum szülői bizottsága és a szövetségi elnök intézett egymáshoz. Markó Béla hangsúlyozta: az Apáczai-ügy sikeres megoldása bizonyítja az egységes és határozott fellépés szükségességét.
Igazunk érvényesítésének módját sokan keresik a határokon túl, ezért Frunda György ismertette a nemzetközi jogorvoslat jelenlegi helyzetét. Az országban már megfellebbezhetetlen ítéletekkel most is lehet az Európa Tanácshoz fordulni, amely első lépésben megpróbál közbenjárni az illető államnál, és ha nem ér el eredményt, a dossziét az emberjogi bírósághoz utalja. Amelynél most van 7000 dosszié és évente átlag 800-at tárgyalnak le.
Ez tehát nem járható út. A közeljövőre várható az egységes európai bíróság létrehozása, amelynek tervezetét 25 ország már aláírta, 14 még gondolkozik.