Kényszerszünet után
Szabadság, 1997. december 15., IX. évfolyam, 290. szám
A sajtóértekezlet berekesztése után bő óráig semmi sem történt, és ez kiváltotta az újságírók újbóli méltatlankodását.
A teljesen indokolatlan kényszerszünet után kezdetét vette az SZKT rendes ülése. Beszámoltak az Operatív Tanács határozatainak teljesítéséről, majd a prefektúrai tisztségviselők írott beszámolóit vitatták volna meg, de ez a téma érdektelenségbe fulladt. Márton Árpád háromszéki képviselő javasolta, hogy inkább ugorjanak át rajta, mintsem alkotmányjogi általánosságokba merüljenek. Megélénkült azonban a terem, amikor a kongresszusi határozatok teljesítés került terítékre. Ezek között szerepelt a magyar–magyar párbeszéd folytatása. A vonatkozó határozattervezetet Kónya-Hamar Sándor ismertette. Eszerint az Ügyvezető Elnökségre hárul a kezdeményezés, az előkészítés és a lebonyolítás feladata. Takács Csaba ezzel kapcsolatban felvetette, hogy a jövő év elején Magyarországon választások lesznek, nem jó tehát olyan rendezvényeket tervezni, amelyekre az adott időszakban nem terjedhet ki a magyarországi közvélemény figyelme, másrészt nem volna helyes akár közvetve is befolyásolni a választások kimenetelét. Ezzel szemben Borbély Zsolt, annak tudatában, hogy úgyis leszavazzák, kijelentette: az RMDSZ-nek nem lehet közömbös, milyen erők győznek a magyarországi választásokon. Az RMDSZ-t – mondotta – EDU-tagsága is kötelezi, hogy támogassa a konzervatív pártokat, elsősorban az MDF-et, tehát a választások előtt éppen megnyilatkozási lehetőséget kellene biztosítani bizonyos magyarországi pártoknak. Markó Béla tisztázta: az RMDSZ-ben platformok vannak, nem egyetlen ideológiára épül a szövetség, ezért nem alapozhatja valamely ideológiára kapcsolatát a magyarországi pártokkal. Mindegyik platform kiépítheti ideológiai viszonyát a számára megfelelő magyarországi párttal, de az RMDSZ egésze nem húzhat valamely oldalra. Ezek után nem szavazták le Borbély Zsoltot név szerint, hanem megszavazták a határozatot, amely az Ügyvezető Elnökségre bízza, készítse elő a magyar–magyar csúcsot, amikor jónak látja.
Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa ugyanakkor megbízta az SZKT-t: határozzon a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetésének és az előforduló jogsérelmek nyomon követésének intézményesítéséről. Ennek értelmében a szövetségi képviselők tegnapi ülésükön felhatalmazták az Ügyvezető Elnökséget, hogy a területi szervezetek, pártok és platformok, valamint a társult szervezetek bevonásával teremtse meg azt az együttműködési hálót, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
Az SZKT felhatalmazta továbbá az ÜE-t: hozzon létre olyan szakértői csoportot, amely ellenőrzi és elemzi a Kisebbségvédelmi Hivatal koncepciójának és stratégiájának kidolgozását. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi kongresszuson Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök volt az, aki ennek a tanácsadó testületként működő csoportnak a létrehozását sürgette a Kisebbségvédelmi Hivatal RMDSZ-tisztségviselői be- és elszámoltatására, munkájuk elemzésére és ismertetésére.
Ezt követően Márton Árpád képviselő rövid beszámolót tartott arról, hogy milyen szakaszba jutott a szekuritáté-dossziékhoz való hozzáférést, illetve a vezető tisztségeket betöltő személyek átvilágítását szabályozó törvénytervezet.
A kongresszusi határozatok egyike szintén az SZKT hatáskörébe utalta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítása tervének kidolgozását a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztésének keretében. Az ügyvezető elnökség oktatási főosztályának több hónapos felmérése alapján készített tervről Kötő József ügyvezető alelnök, a főosztály vezetője számolt be a testületnek. Az alelnök ugyanakkor tájékoztatta a testületet az aradi vértanúk emlékművének visszaállításával kapcsolatos intézkedésekről is.
Takács Csaba ügyvezető elnök felolvasta azt a Románia főügyészéhez intézett levelét, amelynek első pontjában az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kéri. A kongresszuson Kincses Előd által kezdeményezett dokumentumban az ügyvezető elnök felszólítja az ügyészséget: kezdeményezze az 1989-es decemberi események mielőbbi tisztázását, a vétkesek elítélését. Továbbá vizsgálja ki, hogy milyen szerepük volt a karhatalmi erőknek az 1990 márciusi marosvásárhelyi történtekben, és járjon el a gyűlöletszítással vádolt személyek ellen.
Mint ismeretes, Szőcs Géza, az RMDSZ volt főtitkára, akit közpénzek gondatlan kezelésével vádoltak, fellebbezést nyújtott be a kongresszusnak. Tekintettel azonban arra, hogy Szőcs a kongresszus alatt újabb dokumentumot nyújtott át, az idő rövidségére való tekintettel nem sikerült áttekinteni ezeket. A kongresszus döntése értelmében miután az új dokumentumok tükrében az ellenőrző bizottság elkészítette végleges jelentését, ezt továbbítja az ügyvezető elnöknek, aki maga dönt arról, átadja-e az ügyet, vagy sem az illetékes jogi szerveknek. Takács Csaba tájékoztatása szerint jelenleg is tartanak a konzultációk az érintettel és az ellenőrző bizottsággal.
Az SZKT megszavazta az ügyvezető elnökség szervezési és működési szabályzatának módosításait. Az ügyvezető elnökség a kormányzati tevékenységekért felelős főosztállyal bővült. Amint azt Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter is hangsúlyozta, az elmúlt év tanulságai azt bizonyítják: elengedhetetlen a kormányzati szerepet vállaló tisztségviselők munkájának koordinálása, az információáramlás, kapcsolattartás biztosítása. Tekintettel azonban a jelenlegi belpolitikai helyzetre (amikor még kérdéses az, hogy az RMDSZ kormányzási felelősségvállalásának valóban új szakaszához érkezett-e vagy sem) Takács Csaba azt kérte, halasszák el az új alelnök kinevezését egy következő ülésre.
Az ellenőrző, a szabályzatfelügyelő és az etikai bizottságok kiegészítésével kapcsolatosan úgy döntöttek, hogy a továbbiakban konzultálni fognak a javasolt személyekkel, és a végleges döntést majd a következő SZKT-n hozzák meg.
Katona Ádám, az EMK platform vezetője a kormánykoalícióban való részvétel feltéleinek újratárgyalását javasolta, amit hat pontban foglalt össze: a háromszintű autonómia biztosítása, az oktatási törvénytervezet érvényesítése, az elrománosítási folyamat leállítása, illetve az SZKT szolidarizálása a székelyudvarhelyi lakossággal, az ortodox vallás államvallás-jellegének megszüntetése és Remus Opris kormányfőtitkár haladéktalan menesztése. – Csakis ilyen feltételekkel dönthetünk amellett, hogy kormánykoalícióban maradjunk, ellenkező esetben ez nemzetárulást jelentene – vélte Katona Ádám. A kérdésre Márton Árpád képviselő válaszolt, aki emlékeztetett az SZKT azon döntésére, miszerint az RMDSZ bizonyos feltételek mellett továbbra is a kormánykoalícióban marad. Hozzátette: ha az SZKT úgy dönt, hogy felül kell bírálni a szombaton meghozott határozatot, akkor terítékre kerülhet az EMK javaslata. Birtalan Ákos turisztikai miniszter szerint a többség döntését egységesen kell képviselni, és a vita lezárását javasolta. Katona úgy vélte, hogy a szombati együttes ülés határozata szabályellenes, mivel ebben a kérdésben csakis az SZKT hivatott dönteni, és az általa előterjesztett javaslat név szerinti megszavazását kérte. Csiha Tamás tájékoztatott arról, hogy az ügyrendi szabályzat szerint egy politikai döntésre csakis akkor lehet visszatérni, ha azt a politikai helyzet megváltozása indokolja, azonban jelen esetben erről nincs szó. Megjegyezte: az SZKT részéről is a többség a kormányban maradás mellett voksolt.
Kora délután Dézsi Zoltán SZKT-elnök befejezettnek nyilvánította az ülést.
A teljesen indokolatlan kényszerszünet után kezdetét vette az SZKT rendes ülése. Beszámoltak az Operatív Tanács határozatainak teljesítéséről, majd a prefektúrai tisztségviselők írott beszámolóit vitatták volna meg, de ez a téma érdektelenségbe fulladt. Márton Árpád háromszéki képviselő javasolta, hogy inkább ugorjanak át rajta, mintsem alkotmányjogi általánosságokba merüljenek. Megélénkült azonban a terem, amikor a kongresszusi határozatok teljesítés került terítékre. Ezek között szerepelt a magyar–magyar párbeszéd folytatása. A vonatkozó határozattervezetet Kónya-Hamar Sándor ismertette. Eszerint az Ügyvezető Elnökségre hárul a kezdeményezés, az előkészítés és a lebonyolítás feladata. Takács Csaba ezzel kapcsolatban felvetette, hogy a jövő év elején Magyarországon választások lesznek, nem jó tehát olyan rendezvényeket tervezni, amelyekre az adott időszakban nem terjedhet ki a magyarországi közvélemény figyelme, másrészt nem volna helyes akár közvetve is befolyásolni a választások kimenetelét. Ezzel szemben Borbély Zsolt, annak tudatában, hogy úgyis leszavazzák, kijelentette: az RMDSZ-nek nem lehet közömbös, milyen erők győznek a magyarországi választásokon. Az RMDSZ-t – mondotta – EDU-tagsága is kötelezi, hogy támogassa a konzervatív pártokat, elsősorban az MDF-et, tehát a választások előtt éppen megnyilatkozási lehetőséget kellene biztosítani bizonyos magyarországi pártoknak. Markó Béla tisztázta: az RMDSZ-ben platformok vannak, nem egyetlen ideológiára épül a szövetség, ezért nem alapozhatja valamely ideológiára kapcsolatát a magyarországi pártokkal. Mindegyik platform kiépítheti ideológiai viszonyát a számára megfelelő magyarországi párttal, de az RMDSZ egésze nem húzhat valamely oldalra. Ezek után nem szavazták le Borbély Zsoltot név szerint, hanem megszavazták a határozatot, amely az Ügyvezető Elnökségre bízza, készítse elő a magyar–magyar csúcsot, amikor jónak látja.
Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa ugyanakkor megbízta az SZKT-t: határozzon a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetésének és az előforduló jogsérelmek nyomon követésének intézményesítéséről. Ennek értelmében a szövetségi képviselők tegnapi ülésükön felhatalmazták az Ügyvezető Elnökséget, hogy a területi szervezetek, pártok és platformok, valamint a társult szervezetek bevonásával teremtse meg azt az együttműködési hálót, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
Az SZKT felhatalmazta továbbá az ÜE-t: hozzon létre olyan szakértői csoportot, amely ellenőrzi és elemzi a Kisebbségvédelmi Hivatal koncepciójának és stratégiájának kidolgozását. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi kongresszuson Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök volt az, aki ennek a tanácsadó testületként működő csoportnak a létrehozását sürgette a Kisebbségvédelmi Hivatal RMDSZ-tisztségviselői be- és elszámoltatására, munkájuk elemzésére és ismertetésére.
Ezt követően Márton Árpád képviselő rövid beszámolót tartott arról, hogy milyen szakaszba jutott a szekuritáté-dossziékhoz való hozzáférést, illetve a vezető tisztségeket betöltő személyek átvilágítását szabályozó törvénytervezet.
A kongresszusi határozatok egyike szintén az SZKT hatáskörébe utalta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítása tervének kidolgozását a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztésének keretében. Az ügyvezető elnökség oktatási főosztályának több hónapos felmérése alapján készített tervről Kötő József ügyvezető alelnök, a főosztály vezetője számolt be a testületnek. Az alelnök ugyanakkor tájékoztatta a testületet az aradi vértanúk emlékművének visszaállításával kapcsolatos intézkedésekről is.
Takács Csaba ügyvezető elnök felolvasta azt a Románia főügyészéhez intézett levelét, amelynek első pontjában az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kéri. A kongresszuson Kincses Előd által kezdeményezett dokumentumban az ügyvezető elnök felszólítja az ügyészséget: kezdeményezze az 1989-es decemberi események mielőbbi tisztázását, a vétkesek elítélését. Továbbá vizsgálja ki, hogy milyen szerepük volt a karhatalmi erőknek az 1990 márciusi marosvásárhelyi történtekben, és járjon el a gyűlöletszítással vádolt személyek ellen.
Mint ismeretes, Szőcs Géza, az RMDSZ volt főtitkára, akit közpénzek gondatlan kezelésével vádoltak, fellebbezést nyújtott be a kongresszusnak. Tekintettel azonban arra, hogy Szőcs a kongresszus alatt újabb dokumentumot nyújtott át, az idő rövidségére való tekintettel nem sikerült áttekinteni ezeket. A kongresszus döntése értelmében miután az új dokumentumok tükrében az ellenőrző bizottság elkészítette végleges jelentését, ezt továbbítja az ügyvezető elnöknek, aki maga dönt arról, átadja-e az ügyet, vagy sem az illetékes jogi szerveknek. Takács Csaba tájékoztatása szerint jelenleg is tartanak a konzultációk az érintettel és az ellenőrző bizottsággal.
Az SZKT megszavazta az ügyvezető elnökség szervezési és működési szabályzatának módosításait. Az ügyvezető elnökség a kormányzati tevékenységekért felelős főosztállyal bővült. Amint azt Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter is hangsúlyozta, az elmúlt év tanulságai azt bizonyítják: elengedhetetlen a kormányzati szerepet vállaló tisztségviselők munkájának koordinálása, az információáramlás, kapcsolattartás biztosítása. Tekintettel azonban a jelenlegi belpolitikai helyzetre (amikor még kérdéses az, hogy az RMDSZ kormányzási felelősségvállalásának valóban új szakaszához érkezett-e vagy sem) Takács Csaba azt kérte, halasszák el az új alelnök kinevezését egy következő ülésre.
Az ellenőrző, a szabályzatfelügyelő és az etikai bizottságok kiegészítésével kapcsolatosan úgy döntöttek, hogy a továbbiakban konzultálni fognak a javasolt személyekkel, és a végleges döntést majd a következő SZKT-n hozzák meg.
Katona Ádám, az EMK platform vezetője a kormánykoalícióban való részvétel feltéleinek újratárgyalását javasolta, amit hat pontban foglalt össze: a háromszintű autonómia biztosítása, az oktatási törvénytervezet érvényesítése, az elrománosítási folyamat leállítása, illetve az SZKT szolidarizálása a székelyudvarhelyi lakossággal, az ortodox vallás államvallás-jellegének megszüntetése és Remus Opris kormányfőtitkár haladéktalan menesztése. – Csakis ilyen feltételekkel dönthetünk amellett, hogy kormánykoalícióban maradjunk, ellenkező esetben ez nemzetárulást jelentene – vélte Katona Ádám. A kérdésre Márton Árpád képviselő válaszolt, aki emlékeztetett az SZKT azon döntésére, miszerint az RMDSZ bizonyos feltételek mellett továbbra is a kormánykoalícióban marad. Hozzátette: ha az SZKT úgy dönt, hogy felül kell bírálni a szombaton meghozott határozatot, akkor terítékre kerülhet az EMK javaslata. Birtalan Ákos turisztikai miniszter szerint a többség döntését egységesen kell képviselni, és a vita lezárását javasolta. Katona úgy vélte, hogy a szombati együttes ülés határozata szabályellenes, mivel ebben a kérdésben csakis az SZKT hivatott dönteni, és az általa előterjesztett javaslat név szerinti megszavazását kérte. Csiha Tamás tájékoztatott arról, hogy az ügyrendi szabályzat szerint egy politikai döntésre csakis akkor lehet visszatérni, ha azt a politikai helyzet megváltozása indokolja, azonban jelen esetben erről nincs szó. Megjegyezte: az SZKT részéről is a többség a kormányban maradás mellett voksolt.
Kora délután Dézsi Zoltán SZKT-elnök befejezettnek nyilvánította az ülést.