Logikai bukfencvetés fanyar humorral


Börtön, kötél és puskagolyó
Tegnap ismét a polgármesteri hivatal üvegtermében tartott párt-sajtóértekezletet Gheorghe Funar. Kizárásának hírére úgy megtelt a terem, hogy leghűségesebb támogatóinak alig maradt ülőhely.
Bevezetőként Romulus Constantinescu, az RNEP Kolozs megyei szervezetének elnöke ismertette a tényállást, hogy a szűk körű vezetés nem vonhatja meg azt a politikai bizalmat, amelyet a tavaszi országos pártértekezlet szavazott meg Funarnak. Majd ugyanarról a pártértekezletről, amely egyébként Valeriu Tabără új elnököt megerősítette tisztségében, bebizonyította, hogy szabálytalan volt.
Ezután Funar mondta el, hogy a központi vezetés döntése érvénytelen, ő nem tekinti magát kizártnak a pártból, és előbb tiltakozik a párt döntőbírói testületénél, majd összehivatja az országos pártértekezletet, amely megtisztítja a pártot Valeriu Tabără pártelnöktől és attól a tizenegy gyászhuszártól, aki az ő menesztése mellett szavazott. A „gyászhuszárok” névsorát közreadta.
Ezekre a logikai bukfencekre vonatkoztak az első újságírói kérdések, és a válaszokból a következők derültek ki: a tavaszi országos értekezlet érvényes egy pontig, amíg kedvező Funarnak, azután már nem, mert olyanokkal töltötte meg a központi vezetőséget, akiket C. V. Tudor is árulóknak és gazfickóknak nevezett. És hogy miért tiltakozik egy döntés ellen, amely szerinte úgyis érvénytelen? Ezzel párhuzamba kerül egy nyolc évvel ezelőtt kivégzett személlyel, aki szintén nem tekintette érvényesnek az alkalmi bíróság döntését, de tiltakozása nem változtatott sorsán. Funar azonban az összehasonlítást megtisztelőnek tekintette, mert szerinte Ceauşescu igazi hazafi volt.
A komolyabb kérdések között elhangzott: mi igaz abból, hogy a Román Nemzeti Egységpártot szívesen látnák bizonyos pártszövetségekben, de Funar nélkül, és ezért igyekeznek megszabadulni tőle? A válasz azonban visszatért a korábbi feltételezésekhez, amelyek szerint az RNEP jelenlegi vezetősége az RMDSZ és a magyar irredentizmus megbízásából dolgozik.
A leleplezőnek beígért és bőkezűen osztogatott sajtótájékoztató nyomtatványok közül a marosvásárhelyi Funar-hívek közleményéből idézünk: „Ahol Funar lesz, ott leszünk mi is, a sokadalom oldalán, és élet-halál harcot hirdetünk az árulók ellen, akik számára csak három út lehetséges: börtön, kötél és puskagolyó.”
Komoly harc ígérkezik tehát, amelynek kimenetele legalább háromesélyes. Vagy a régi pártelnök bukik bele teljesen, és politikailag megkopottan hagyja el a küzdőteret, vagy a jelenlegi elnök, vagy mindkettő. De abban feltétlenül igaza lesz Funarnak, hogy az RNEP nem szűnik meg. Ha látszólag szelídebb formát is ölt, vagy ha részenként beleolvad különböző pártokba, pártszövetségekbe, szelleme, a nemzeti kisebbségek jogfosztását, elnyomását alapvető céljának tekintő politika még jó ideig talál utánpótlást. Bőven, parlamenti küszöb feletti tételekben. Legfennebb az illetők nem lesznek megáldva fanyar, sótlan humorral. Tehát bárhogy dől el a küzdelem, nincs minek örvendezni.