Kísérletező természet


Multikulturális egyetemünk rendezésében országos konferencia zajlik a monokulturális szexről. Elnézést kérünk az idegen szavakért, de ez alkalommal elkerülhetetlen ezek használata, ugyanis szigorúan tudományos oldalról szeretnénk megközelíteni a problémát – gyakorlati vetületeitől be nem vallott okokból eltekintünk – márpedig közismert, hogy a nemzeti nyelvek fáziseltolódással követik a scientisztikus cognoszcibilitás legújabb vívmányait.
Tudományos értekezésünk tárgya némiképpen eltér városunk büszkesége, a Babeş-Bolyai Egyetem rendezvényének napirendjétől. A meghívott szaktekintélyek ugyanis a homogén emberszeretetre összpontosítanak, mi ezzel szemben az állatvilág más területeire kalauzoljuk el az érdeklődőket. Mert kevesen tudják, hogy a gerincesek között sem ritka a nemzőképtelen párkapcsolat. Cowboyok figyelték meg a következő jelenséget: normális, nagycsöcsű tehenek teljesen váratlanul egymásra másznak, aztán szemlesütve legelnek tovább.
Feljegyeztek olyan love sztorit is, amely elefánt és víziló között bontakozott ki. Hogy a párocska mindkét tagja fiú, avagy lány, netán egyik sem azonos a másikkal, az teljesen mellékes körülmény, ugyanis ennyire eltérő külső esetén az ellentétek mindenképpen taszítják egymást. Normális esetben.
A nemzőképtelen szexben akad kakukktojás is. Közismert példa a ló és a szamár biszexuális párkapcsolata, amelynek első nekirugaszkodásra van méhbeli gyümölcse, de az öszvér utód nélkül hagyja társadalmát.
Kedves tudományos konferencia, milyen következtetésre juthatunk ezekből a példákból? A természet napjainkban is kísérletezik. Nem volt elég neki az a néhány millió év az egysejtűek megjelenésétől az ivaros szaporodás kifejlődéséig, hanem játékosan próbálkozik, hátha még izgalmasabb variációk alakulhatnak ki ebben a k. életben.
Az évmilliók során sok állatfaj kiveszett. Az egyiket elvitte a jégkorszak, a másikat a felmelegedés stb., de sok faj esett áldozatul szaporodási tökéletlenségének is. Vagy mert szaporodott volna, de bamba volt, vagy mert potens volt, de nem akart. A kísérletező természet a fatarókat (kiveszőben lévő szóféleség) is élni engedte, természetesen nem sokáig. Csak amíg az egész faj elfajult, és akkor nem volt utánpótlás.
Kedves monokulturális konferencia, felhívnánk a figyelmet arra, hogy napjainkban is vannak kiveszőben lévő állatfajok. Mindent meg kell tennünk megmentésük érdekében, akár a természet szándéka ellenére is. Előfordulhat, hogy a negatív szaporulatot megvalósító állatfajokban sok a monokulturás egyed, és azért. Mert rokonlelkek. Engedjük meg nekik, hogy magatartásformájukat mesterségesen újratermelhessék a rezervátumokban elárvult kisdedek felnevelésével, amelyek egészségesnek születhettek ugyan, de a közelben látott gyakorlat teszi a mestert. Aztán majd meglátjuk, mi lesz az eredmény.
Miért ne? Csak a természetnek szabad kísérletezni?
További javaslatunk: a monoszexkulturás állatfajok védelme érdekében a tévéműsorok esti csúcsidejében még több olyan filmet vetítsenek, amelyben a legszimpatikusabb szereplők vagy szerep szerinti buzik, vagy AIDS-ben haltak meg. Hasonló javaslataink még lennének, de maholnap minek, illetve kinek?
*
Lábjegyzet: Az életrevaló állatfajok elszigetelik a deviánsokat. Ezért maradnak fenn. Barbár szokás. Vigye el az ördög azt, aki szerint a homoszexuális egyedeknek fogházban a helyük. De a terméketlen szenvedély reklámozása is emberiség elleni vétek.