Nits Árpád

Alig félórás késéssel kezdődött meg a programhoz képest az RMDSZ rendkívüli kongresszusa a házigazda, a Maros megyei szervezet elnöke, Kolcsár Sándor köszöntőjével. Ezután Fodor Imre, a bemocskolt kétnyelvű táblák városának polgármestere köszöntötte a vendégeket, és arról biztosította őket, hogy az együttélésnek vannak szép oldalai is. Markó Béla szövetségi elnök többek között a sportcsarnok kongresszusi berendezését magyarázta azzal, hogy gyakorlati okokon kívül így mindannyian a pályának, a barikádnak egyazon oldalán lehetnek.
Üdvözletek
A meghívottak ragaszkodtak ahhoz, hogy hosszasan köszöntsék a kongresszust. Kivételt csak Teodor Melescanu pártjának képviselője jelentett. Zoe Petre az államelnöki üzenetben többek között a kezdetek kezdetéről beszélt, hogy 10 hónap alatt nem lehet felszámolni az igazságtalanságokat, de az RMDSZ-politikusokat arra intette, hogy hallgassák meg koalíciós társaikat, és engedjenek azok elvárásainak is, nem az elvek, hanem a megvalósítások üteme tekintetében. Tehát fő a türelem. Ezután Constantin Dudu Ionescu államtitkár közvetítette Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban gyümölcsöző a reform tekintetében is, főleg a magatartásbeli változások terén, de a közösségi gondolkodásmódot nem lehet egyik napról a másikra, kormányhatározatokkal megváltoztatni. Tabajdi Csaba, a magyar kormány politikai államtitkára köszöntőjében nagyra értékelte az RMDSZ jelenlétét a kormányban. Vajon gondoltuk volna akár egy évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést, majd nemzetközi összefüggésben kiemelte, hogy a kisebbséghez való viszony fontos kritérium lett egy ország megítélésében, és ez is kedvező helyzetet teremt. CristianDumitrescu a Demokrata Párt részéről a „mindkét félnél” fellelhető szélsőségesek közömbösítésének fontosságáról szólt, értékelve az RMDSZ-politikusokkal való együttműködés lehetőségét. Szekeres Imre a Magyar Szocialista Párt képviseletében többek között hangsúlyozta, hogy amit Budapesten kimondanak, abban számolni kell a külföldön élő magyarok érdekeivel is. Chiliman Andrei, a Nemzeti Liberális Párt képviselőjének véleménye szerint az RMDSZ kormánybalépésével nem történt különleges gesztus, hanem csupán visszatérés a normális folyamatokhoz. Németh Zsolt a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről üdvözölte, hogy a tíz hónappal korábbi román mozdonycsere után Lengyelországban is bekövetkezett a jobboldal előretörése. A romániai magyarok törekvésével kapcsolatban pedig azzal bátorított, hogy azok összhangban állnak a nemzetközi normákkal, ezt most a nagy-britanniai példa is bizonyítja a skóciai autonómiával. Ion Muresan Maros megyei képviselő a parasztpárt üdvözletét adta át a kongresszusnak, jelezve, hogy a vezető kormánypárt szilárdan kitart elhatározása mellett, a kormányprogram mellett, és senkitől sem fogad el leckét hazafiságból. Dornbach Alajos, a Szabaddemokraták Szövetsége részéről a romániai és a magyarországi fejlemények közötti hasonlóságokra mutatott rá, jelezve, hogy a kongresszusi jelszó, az Együtt sikerülni fog, az SZDSZ egyik választási szlogenje volt.Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórumot képviselő politikus a mozdony-szimbólumot felkarolva fontosnak tartotta, hogy a sínpálya legyen ép, a kongresszusnak pedig azt kívánta, hogy azokért munkálkodjon, akik érdekében létrejött az RMDSZ. Dinu Gavrilescu, a Liberális Párt képviselője keményen bírálta az RMDSZ-t. Ünneprontón emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-t is kiutasították a Demokratikus Konvencióból, mint őket, de az RMDSZ most mégis hatalmon van, ők pedig a parlamentből is kiszorultak. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a kormánykoalíció – szerinte – semmit sem valósít meg. Például a kétnyelvű táblákat a román pártoknak kellett volna kifüggeszteni, hogy példát mutassanak a tömegnek, neveljék a többséget. Az RMDSZ-nek szemére vetette, hogy ejtette a decentralizációt, pedig azzal közelebb léphetne az autonómiához. Általában azért bírálta az RMDSZ-t, amit nem tesz meg, nem azért, amit megtett. Lányi Zsolt magyarországi kisgazdapárti politikus többek között elmondta, hogy szerinte nem az alapszerződés juttatta a kormányba az RMDSZ-t, mint azt állítják egyesek Magyarországon. A Marian Enache által felolvasott Melescanu-levelet akár teljes terjedelmében idézhetnénk: üdvözölik a kongresszust, melynek munkálatait érdeklődéssel követik, mert határozataitól függ a további kapcsolatalakulás... Farkas Gabriella a Magyar Demokrata Néppárt nevében az RMDSZ-nek erőt, türelmet kívánt céljai elérésében. Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke arról a politikai tőkéről beszélt, amelyet az RMDSZ belépése jelentett a kormányba. Szerinte ezzel az egy lépéssel Románia nagyobb utat tett meg az európai betagolódásban, mint korábban hét év alatt.
Ezután Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke felolvasta az üdvözlő leveleket.
Az eredeti napirend módosítási javaslatai között szerepelt a miniszterek és államtitkárok beszámolója, valamint Szőcs Géza fellebbezése a Szövetségi Ellenőrző Bizottság határozatával kapcsolatban. A kongresszus mindkét napirendi pont felvételét megszavazta.
Beszámolók
Markó Béla a bevezetőben leszögezte, hogy utat tévesztene a szövetség, ha nem arra próbálna választ adni, tudott-e megoldásokat nyújtani annak a közösségnek, amelynek képviseletét elvállalta. Az egyik nagy erőpróbáról, a kormánybalépésről azt mondta, nem álltak rendelkezésre előre kidolgozott mechanizmusok a tárgyalássorozat lebonyolítására, a kisebbségpolitikát kormányzati szintre emelő intézmények szerkezetét meg sem próbálták előrevetíteni. Az RMDSZ máskor is hiányolta a pontosan kidolgozott módszereket – hangsúlyozta.
A szövetségi elnök kitért a véleményszabadság és a közösen hozott döntések iránti felelősség viszonyára. Nem tudja elfogadni, hogy egyesek nem vetik alá magukat a döntéseknek.
A kormánybalépéssel lemondtunk a tiltakozásról, a nemzetközi fórumokhoz való felfolyamodásról. Mit kaptunk cserébe? – tette fel a kérdést Markó Béla. A kormányzási mérlegben szerepel a két miniszter, nyolc államtitkár, két prefektus, nyolc alprefektus, a Kisebbségi Hivatal, amelynek építése még nem fejeződött be. A jogsérelmek orvoslása során kiszabadult Cseresznyés Pál, és felmentették a zetelakiakat, de Markó Béla elismerte, hogy az 1990-es marosvásárhelyi események kirobbantóinak és elkövetőinek felelősségre vonásában semmi se történt. A tanügyi és a helyhatósági kormányhatározatok pedig érvényben vannak, azokat alkalmazni kell. Ám az utóbbi hetek eseményei arra figyelmeztetnek, hogy mindaz, aminek felépítését elkezdtük, rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat – hangsúlyozta beszámolójában a szövetségi elnök.
Tőkés László tiszteletbeli elnök megrázó földi látvány bibliai idézetével kezdte helyzetelemzését, a pusztuló fajtánk iránti felelősségre igyekezett rádöbbenteni, majd a személyes ellentétek mögötti elvi kérdéseket latolgatta. Úgy érzi, kommunistaellenes magatartása és nemzetben való gondolkodása miatt elaknásított területen, a nacionalisták taposó aknái között járja útját, az RMDSZ-ben pedig a legkülönbözőbb jelei mutatkoznak meg annak, hogy félre akarják állítani. Meghívása a döntéshozó szervekbe, teljesen tetszőleges, ez mozgásszabadságot jelent számára, de támadási felületet is. Ennek ellenére, mivel az egyházi ember nem választható el az RMDSZ-tisztségtől, szüntelenül járja az országot és a világot, mindenütt igyekszik az RMDSZ-t és a magyarságot képviselni, beszédeinek, beszámolóinak jegyzékét letette a jegyzőkönyvvezetőknek.
Újra eloszlatta a rágalmat, hogy ő ellenezte volna a kormánybalépést. Nagy nehezen megszerezte a vonatkozó SZKT-jegyzőkönyvet, abból idézte saját szavait: „Feltétel nélkül nem lehet belépni. Lépjünk be, de elvárásainkat fogalmazzuk meg”. Kinek érdeke a tények elferdítése? – tette fel a kérdést.
Tőkés László szerint az alanyi jogokat nem szabad kormánybalépéshez kapcsolni. Kormányok jönnek, kormányok mennek, öntörvényű jogainkat távlatos politizálással kell biztosítani.
A kongresszustól a következőket várja el: legalább utólag fogalmazza meg kormányzási elvárásait; mivel szerinte túl korán megszüntették az általános emberi jogok romániai betartásának figyelését, legalább a nemzetiségi monitorizálást újra kérni kell; a temesvári 8. pont szellemének alkalmazása érdekében támogatni kell Constantin Ticu Dumitrescu törvénykezdeményezését, az állami tisztségviselők átvilágítását; a Királyhágómelléki Református Egyházkerület indítványára határozzák el a Sulyok István Intézet önálló magyar egyetemmé válását, a Bolyai Egyetem helyreállításától függetlenül; elsőbbséget kell biztosítani a tanügyi problémák megoldásának, a saját kisebbségi tanügyi törvénytervezet elfogadtatásának; valósítsák meg a belső választásokat; az RMDSZ lépjen fel a kormányban az egyházi ingatlanok haladéktalan visszaszolgáltatásáért.
A délelőtt folyamán még elhangzott Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolója, jelentést tett a testületi tevékenységről az SZKT, a SZET, az OÖT elnöke, beszámolt a szenátusi és a képviselőházi frakcióvezető.
Lapzártakor miniszterek és államtitkárok beszámolójával folytatódtak a munkálatok, amelyek részletes ismertetését hétfői lapszámunkban folytatjuk.