Ellenteszt
Szabadság, 1997. október 3., IX. évfolyam, 228. szám
Kész tények elé állították az oktatásügyi minisztert, amikor az utólag jóváhagyott 50 helyre bejegyeztek jogászhallgatóknak olyan felvételizőket, akik a szeptemberi versenyvizsgán a 160. jelölt utáni vonal alá szorultak.
Virgil Petrescu miniszter nem indokolta részletesen szándékát, hogy miért akar feltétlenül új felvételi vizsgát, de azt nyomatékosan leszögezte, hogy anélkül ugrik az 50 hely. A Babeş-Bolyai Egyetem vezetősége mégis vette a bátorságot az ellenszegülésre. A tekintélyvitát nehéz lesz eldönteni. Vajon miért élezték ki ennyire a helyzetet?
Az egyetemi szenátus számos érvet felhozott álláspontjának védelmében. Például a költségeket. Állítólag 100 millióba kerül egy ilyen vizsga. Elhisszük. Manapság minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. És hogy a szeptemberi felvételi vizsgán elért eredmények érvényesek maradhatnak. Ez is elfogadható érv. De ugyanígy érvényes lenne az a megállapítás, hogy ha valaki a szeptemberi vizsgán 8-asnál jobb jegyátlaggal remekelt, az olyan tudáshalmazzal rendelkezik, hogy bármikor, éjszakai álmából felköltve is megismétli a bravúrt.
Ám gyakorlott tanárok néha tudatosan, jól megfontoltan megismételtetnek rögtönzéseket, dolgozatokat, ellenőrző teszteket, oly módon, hogy átültetik az osztályt. Vagy másképpen módosítják a vizsgafeltételeket. Az eredmény rendszerint döbbenetes. Néhány tanuló teljesen fejre állítja a korábbi értékrendet. Persze, a látványos átváltozás csak a kívülállók, sőt a tanulók egy részének okoz meglepetést, a tanárok a túl jól és túlságosan hasonlatosra sikeredett dolgozatoktól felsejlő gyanújukat igazolják a vizsgáztatás megismétlésével.
Esetleg azt a gyanút is, hogy az előző este szűk körben kifecsegett tételeket valamelyik kolléga megsúgta az illető osztályban tanuló unokaöccsének, aki pedig megoszthatta az információt barátjával, barátnőjével...
A felvételi vizsgák itteni és mostani rendszere olyan, hogy azokon rendszerint nem csak tanulók buknak meg. Szinte minden évben kirobbantak botrányok a felvételik körül. Meglehet, hogy a miniszter gyakorló tanár korából emlékezett az ellenteszt módszerére.
Virgil Petrescu miniszter nem indokolta részletesen szándékát, hogy miért akar feltétlenül új felvételi vizsgát, de azt nyomatékosan leszögezte, hogy anélkül ugrik az 50 hely. A Babeş-Bolyai Egyetem vezetősége mégis vette a bátorságot az ellenszegülésre. A tekintélyvitát nehéz lesz eldönteni. Vajon miért élezték ki ennyire a helyzetet?
Az egyetemi szenátus számos érvet felhozott álláspontjának védelmében. Például a költségeket. Állítólag 100 millióba kerül egy ilyen vizsga. Elhisszük. Manapság minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. És hogy a szeptemberi felvételi vizsgán elért eredmények érvényesek maradhatnak. Ez is elfogadható érv. De ugyanígy érvényes lenne az a megállapítás, hogy ha valaki a szeptemberi vizsgán 8-asnál jobb jegyátlaggal remekelt, az olyan tudáshalmazzal rendelkezik, hogy bármikor, éjszakai álmából felköltve is megismétli a bravúrt.
Ám gyakorlott tanárok néha tudatosan, jól megfontoltan megismételtetnek rögtönzéseket, dolgozatokat, ellenőrző teszteket, oly módon, hogy átültetik az osztályt. Vagy másképpen módosítják a vizsgafeltételeket. Az eredmény rendszerint döbbenetes. Néhány tanuló teljesen fejre állítja a korábbi értékrendet. Persze, a látványos átváltozás csak a kívülállók, sőt a tanulók egy részének okoz meglepetést, a tanárok a túl jól és túlságosan hasonlatosra sikeredett dolgozatoktól felsejlő gyanújukat igazolják a vizsgáztatás megismétlésével.
Esetleg azt a gyanút is, hogy az előző este szűk körben kifecsegett tételeket valamelyik kolléga megsúgta az illető osztályban tanuló unokaöccsének, aki pedig megoszthatta az információt barátjával, barátnőjével...
A felvételi vizsgák itteni és mostani rendszere olyan, hogy azokon rendszerint nem csak tanulók buknak meg. Szinte minden évben kirobbantak botrányok a felvételik körül. Meglehet, hogy a miniszter gyakorló tanár korából emlékezett az ellenteszt módszerére.