Álcirkusz az álcsőd körül


Mi ez a nagy cirkusz az álcsőd körül? Miért bizonygatja a sajtó bizonyos része – politikai okokból vagy csak szenzációhajszolásból – azt, hogy a kormány mentőövet nyújtott a nagymenő szélhámosoknak?
Amikor az Adevărul rázendített, mindjárt sejthettük, hogy a vádaskodásnak az ellenkezője sem igaz. Ennek az újságnak előttünk nincs hitele 1990. márciusától, amikor a marosvásárhelyi események kirobbantásában hazug hírekkel jelentős szerepet vállalt. De mi történt a România liberă hangadóival? Vajon miért csatlakozik tegnapi vezércikkírója az Adevărul akciójához, és követeli a hamis csőd, más néven a csalárd bukás (bancrută frauduloasă) büntetésére vonatkozó szakasz visszaírását a kereskedelmi társaságok törvényébe?
Szögezzük le: ha valaki be tudná bizonyítani, hogy Valeriu Stoica igazságügyminiszter a szélhámosok oltalmazója, és ebben az egész kormány cinkosságot vállal vele, akkor valóban csak egy újabb forradalom segítene a helyzeten. De erről szó sincs. A művi csőd kiváltásának legkülönbözőbb mozzanataira megfelelő büntetést irányoz elő a büntető törvénykönyv, amelynek vonatkozó szakaszai szerint nem szabad lopni, csalni, becsapni stb. Ha a kereskedelmi társaságok törvényéből kiveszik a vonatkozó büntetést, a gazfickók attól még nem menekülnének sorsuktól. Valeriu Stoica többször, a tévé nagy nyilvánossága előtt kifejtette, hogy a csődeljárás megváltoztatása után ennek a szakasznak nincs logikus helye a kereskedelmi társaságok törvényében, pusztán ezért törölték, és nem azért, hogy azok, akik csalafintasággal tönkretettek vállalatokat, bankokat, „önsegélyző” egyleteket, megszabaduljanak a felelősségtől.
Ez minden jóhiszemű ember számára világos. Sőt, akár tovább is mehetnénk. Több más törvényből törölni lehetne olyan passzusokat, hogy lopni, csalni, becsapni nem szabad, és a szélhámosokat akkor is hűvösre lehetne tenni. Ha nem egyéb, akkor a kőtáblák alapján el lehet ítélni azt, aki az egyik bankból alacsony kamatra csalással szerzett hitelt kölcsön adja más banknak magas kamatra. Vagy azt, aki a televízióban arra bátorította az embereket, hogy szerény megtakarításaikat bízzák a kolozsvári Caritas gondjaira. Ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetőit eddig sem azért nem büntették, mert nem volt rájuk paragrafus, hanem mert nem volt hozzá politikai akarat. Mert ezekre a delikvensekre valakiknek szükségük volt. Vajon szükségesek lesznek az Iliescu-párti főügyész menesztése után is? Ezt meglátjuk. Reméljük, hogy Valeriu Stoica javaslatára éppen ezért tette útra az igazságszolgáltatást fékező eddigi fővádlót Emil Constantinescu elnök.
Arra a kérdésre pedig, hogy a România liberă vezércikkírója miért csatlakozik az Adevărul akciójához, az lehet a válasz, hogy Valeriu Stoica liberális politikus, az újság pedig inkább parasztpárti.
Túl korán elkezdődött a 2000. év választási kampánya.