Határidő nélküli kormányrendelet
Szabadság, 1997. június 24., IX. évfolyam, 142. szám
Bár hasznos volna a madridi csúcs előtt, alkalmazása a helyi tanácsosok szorgalmazásától függ
Kolozsváron tartották szombaton az RMDSZ kormánytisztség-viselőinek esedékes tanácskozását. A találkozó napirendjének legfontosabb pontja volt a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 22-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási módja. Mennyiben segítette a tanácskozás a megyei szervezetet a kormányrendelet életbe ültetésének meggyorsításában? – kérdeztük Boros János megyei elnöktől.
– Kértük a hivatalos népszámlálási adatok településenkénti lebontását, valamint azt, hogy a kormányfőtitkárság pontosan határozza meg a közhivatal és a közintézmény fogalmát, a helységnévtáblák típusát. Minderre ígéretet kaptunk. A tanácskozáson elhangzottak alapján a jövő héten, szerdán összehívjuk az RMDSZ-listákon megválasztott polgármestereket és alpolgármestereket. A választási eredmények alapján most is tudjuk, melyek azok a települések, amelyekre érvényes a 22-es kormányrendelet kétnyelvűségi előírása. A megye mintegy 430 településéből 90-ben 20 százaléknál magasabb a magyarok részaránya, itt tehát ki lehet függeszteni a kétyelvű helység- és intézményneveket, a helyi tanácsülések napirendjét magyarul is nyilvánosságra hozhatják, és a lakosok magyarul is megírhatják kérvényeiket. Ha a polgármesteri hivatalban nincs magyarul tudó alkalmazott, nem kell a tolmács alkalmazására várni. Az RMDSZ-tanácsosok lefordíthatják és megválaszolhatják azt a havi egy-két levelet. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban készítjük fel önkormányzati képviselőinket. Erre nagy szükség van, hiszen érzésem szerint vannak olyan tanácsosaink, akik nem is hallottak a 22-es kormányhatározatról.
• A szombati országos tanácskozáson felvetődött-e a határidők kérdése?
– Az településenként különböző módon vetődik fel. Ahol a magyar tanácsosok többségben vannak, az első ülésen megszavazzák, és másnap már kifüggeszthetik a kétnyelvű táblákat. Ahol nincs meg az 50 százalékunk, de van alpolgármesterünk, ott is aránylag könnyű a dolgunk, mert az alpolgármester viszi a nehezét, a helybeliek őt látják állandóan dolgozni, ezért általában kivívta az emberek rokonszenvét, azok hallgatnak rá. Ahol 20-40 százalék közötti a részarányunk, ott hosszasabban kell szorgalmazni a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba.
• Miért kellene szorgalmazni egy kormányrendelet alkalmazását? Milyen törvényerejű előírás az, amely nem egyformán kötelező minden illetékes intézményre?
– A 22-es kormányrendelet alkalmazásának nincs határideje. Sehol sem szerepel benne, hogy milyen dátumtól kezdve kell alkalmazni. Talán reménykedhetünk abban, hogy mellékleteként kibocsátanak alkalmazási normákat, bár Czédly József bukaresti alprefektus a tanácskozáson ezt nem tartotta valószínűnek.
• És végül a különleges esetben, Kolozsváron hogyan oldódik meg a kétnyelvűség alkalmazása?
– Nemsokára beadványban szólítjuk fel a polgármestert a kormányrendelet alkalmazására, és amennyiben arra nem válaszol a törvényes határidőn belül, vagy félremagyarázza a kormányhatározatot, panasszal fordulunk a kormányfőtitkársághoz.
• Szolgálhatná-e az ország érdekeit a madridi NATO-csúcs előtt a helyi közigazgatás kétnyelvűsítése?
– Határozottan, és ezt az érvet minden alkalommal hangoztatni fogjuk.
Kolozsváron tartották szombaton az RMDSZ kormánytisztség-viselőinek esedékes tanácskozását. A találkozó napirendjének legfontosabb pontja volt a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 22-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási módja. Mennyiben segítette a tanácskozás a megyei szervezetet a kormányrendelet életbe ültetésének meggyorsításában? – kérdeztük Boros János megyei elnöktől.
– Kértük a hivatalos népszámlálási adatok településenkénti lebontását, valamint azt, hogy a kormányfőtitkárság pontosan határozza meg a közhivatal és a közintézmény fogalmát, a helységnévtáblák típusát. Minderre ígéretet kaptunk. A tanácskozáson elhangzottak alapján a jövő héten, szerdán összehívjuk az RMDSZ-listákon megválasztott polgármestereket és alpolgármestereket. A választási eredmények alapján most is tudjuk, melyek azok a települések, amelyekre érvényes a 22-es kormányrendelet kétnyelvűségi előírása. A megye mintegy 430 településéből 90-ben 20 százaléknál magasabb a magyarok részaránya, itt tehát ki lehet függeszteni a kétyelvű helység- és intézményneveket, a helyi tanácsülések napirendjét magyarul is nyilvánosságra hozhatják, és a lakosok magyarul is megírhatják kérvényeiket. Ha a polgármesteri hivatalban nincs magyarul tudó alkalmazott, nem kell a tolmács alkalmazására várni. Az RMDSZ-tanácsosok lefordíthatják és megválaszolhatják azt a havi egy-két levelet. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban készítjük fel önkormányzati képviselőinket. Erre nagy szükség van, hiszen érzésem szerint vannak olyan tanácsosaink, akik nem is hallottak a 22-es kormányhatározatról.
• A szombati országos tanácskozáson felvetődött-e a határidők kérdése?
– Az településenként különböző módon vetődik fel. Ahol a magyar tanácsosok többségben vannak, az első ülésen megszavazzák, és másnap már kifüggeszthetik a kétnyelvű táblákat. Ahol nincs meg az 50 százalékunk, de van alpolgármesterünk, ott is aránylag könnyű a dolgunk, mert az alpolgármester viszi a nehezét, a helybeliek őt látják állandóan dolgozni, ezért általában kivívta az emberek rokonszenvét, azok hallgatnak rá. Ahol 20-40 százalék közötti a részarányunk, ott hosszasabban kell szorgalmazni a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba.
• Miért kellene szorgalmazni egy kormányrendelet alkalmazását? Milyen törvényerejű előírás az, amely nem egyformán kötelező minden illetékes intézményre?
– A 22-es kormányrendelet alkalmazásának nincs határideje. Sehol sem szerepel benne, hogy milyen dátumtól kezdve kell alkalmazni. Talán reménykedhetünk abban, hogy mellékleteként kibocsátanak alkalmazási normákat, bár Czédly József bukaresti alprefektus a tanácskozáson ezt nem tartotta valószínűnek.
• És végül a különleges esetben, Kolozsváron hogyan oldódik meg a kétnyelvűség alkalmazása?
– Nemsokára beadványban szólítjuk fel a polgármestert a kormányrendelet alkalmazására, és amennyiben arra nem válaszol a törvényes határidőn belül, vagy félremagyarázza a kormányhatározatot, panasszal fordulunk a kormányfőtitkársághoz.
• Szolgálhatná-e az ország érdekeit a madridi NATO-csúcs előtt a helyi közigazgatás kétnyelvűsítése?
– Határozottan, és ezt az érvet minden alkalommal hangoztatni fogjuk.