Roma egységtörekvések


Egy hete megkezdték a választási kampányt – jelentette be tegnap Bojodi Lucian, a Romániai Romák Szabaddemokrata Szövetségének alelnöke –, és minden alkalmat megragadva felhívással fordulnak a romákhoz, hogy ne szavazzanak Funarra. Ilie Gerebenes pártelnök szerint valószínűleg az RTDP-jelöltre sem fognak szavazni. Ezt majd még meglátják. Egyelőre annyi bizonyos, hogy nem tartják kötelezőnek Gheorghe Răducanu parlamenti roma-képviselő útmutatását.
A prefektusról, bár az RTDP embere, mégis rokonszenvvel beszélnek az RRSZSZ vezetői. Míg a polgármesteri hivatalnál minden ajtó becsapódik az orruk előtt, a megyefőnökségen inkább meghallgatásra találnak. Cigány templom építéséhez is telket jelöltek ki számukra, de összefogás nélkül nem tudják megkezdeni az építést. Az egység, az összefogás szükségességét minden problémával kapcsolatban felvetették, súlyosan elmarasztalva a romák hivatalból kinevezett parlamenti képviselőjét, amiért nem buzdít szervezeti egységre. Ha a négy roma szervezet összefogna, 10-15 képviselőjük lehetne. De akkor nem lenne a bukarestieknek hivatalból kiszemelt parlamenti képviselője és a kormány nemzeti kisebbségi tanácsába sem a Roma Tömörüléstől emelnélnek ki jól megfizetett tisztviselőket. Szövetségük különben nem ismeri el a kisebbségi tanácsot, éppen azért, mert csak a Roma Tömörüléssel tárgyal, mintha az képviselné Románia minden romáját.
A szervezeti egység megteremtésééig a szabaddemokrata romák – akik szerint pártjuk a cigányszervezetek között elsőnek alakult meg 1990. március 15-én – megteszik a tőlük telhetőt. Több megyében alakítanak fiókszervezetet, hogy teljesítsék a pártalapítás szigorúbb feltételeit. A helyhatósági választásokon pedig minden településen, ahol jelentős számban élnek romák, polgármesterjelöltet állítanak. A sajtótájékoztatón bemutatták Lingurar Alexandru szászfenesi tanácsost, aki vállalta a jelölést. Varga Rudi gyalui tanácsost szintén felkérték, de ő ott helyben visszautasította, mondván, hogy egyelőre nem lehet tudni, mi folyik ebben az országban, mi ez a Pitulescu-ügy, mit akar Adrian Năstase stb. De szintén ő ismertette azokat a számadatokat, amelyek a romák választási esélyeit jelzik – egy jövőbeni szervezeti egység esetén. Szerinte csupán Beszterce-Naszód, Szilágy és Kolozs megyében 360 000 cigány él. Ebből Kolozs megyében 126 000, a megyeszékhelyen pedig 40-50 ezer szavazóra számíthatnak.
Meleg hangú felhívás is elhangzott, hogy a sajtó segítsen a romák szervezeti egységének megteremtésében, hiszen a cigány az egyetlen nemzetiség, amelynek nincs anyaországa, csak a románnal együtt képzelheti el az életet. Ha mindenki elmegy innen, ők a románokkal maradnak – mondta Varga Rudi.
Antonescu-szoborra nincs szükség – hangzott el a tájékoztatón. Ha Funar feltétlenül akar még egy szobrot, csináltasson Ceauşescunak. Az megépítette a Monostori lakótelepet, de Antonescu nevéhez mi fűzödik? – tette fel a kérdést Bojodi Lucian. Nem bocsátkozott ennek kifejtésébe, pedig az újságírók meghívása kapcsolatban volt a második világháborús cigányüldözésekkel is. Az amerikai Holokauszt Múzeum egy pensilvaniai szekérrégiség-múzeumtól kóberes cigányszekeret akart vásárolni, de annak nem volt szükségleten felüli készlete, így a szálak egyenesen a bukaresti nagykövetséghez vezettek, és a RRSZSZ-nak sikerült egy autentikus szekeret beszerezni, amely emlékeztethet az Auschvitzban elpusztított cigányokra.
A sajtóértekezleten egyébként megtudtuk, miért mozgolódnak mostanában a romák több településen, főleg falvakon. A szociális segélyre vonatkozó törvény megszavazását úgy látszik egyesek megbánták, és most minden eszközzel akadályozzák alkalmazását, főleg a cigányok kárára. Szászfenesen is azt veti a szemükre a polgármester, csak gyereket tudnak csinálni, hogy minél nagyobb segélyt kapjanak, és küldi őket a megyéhez, a megyétől jönnek vissza dolguk végezetlenül, és közben nő a feszültség.