Klónok a láthatáron


Tekintélyes bukaresti napilap azon kesergett a napokban, hogy a klónozás feltalálásával tetszőleges példányszámban sokszorosíthatják például Nadia Comăneci-et.
Ugyan miért lenne veszélyes az emberiségre nézve, ha az egykori tornászlányból annyi lenne, hogy minden valamire való rajoni és világbajnokságra jutna egy tízes osztályzat? Viszont a képünkre fagy a vigyor a perspektívától, hogy temérdek Nadiának juthatna eszébe éppen a bukaresti Cas,ain székesegyházban esküdni hűséget egy-egy (vagy ugyanazon? szintén klónozott?) amerikai fiatalembernek, és a háttérben ott volna az egész egykori kormánypárt, élen Adrian Năstaseval, ugyanannyi példányban.
Adrian Năstaseból annyi választópolgárt is másolhatnának, hogy nemsokára fölényes többséggel visszanyernék a hatalmat. És akkor Iliescunak is saját gyártmányú dublőzei lennének, hogy legközelebb ne tudjuk, melyiket kell leváltani, vagy a nómenklatúra-villából hivatalos exelnöki lakásba költöztetni.
A veszély abban rejlik, hogy a tudomány legújabb vívmányát ez alkalommal is a politikusok fogják felhasználni, a maguk érdekeinek megfelelően – erre máris mérget vehetünk. Nadiát sem a sportemberek, hanem a sportpolitikusok fogják sokszorosítani, ugyanazon céllal, amiért az eredeti példány esküvőjét a tavalyi választási kampányban megrendezték. A világ nagyobbik és jobbik fele tiltakozhat napestig; zöldek, szürkék, pirosak és bármilyen más színezetű polgári szervezetek álló-, ülő- és fekvősztrájkot szervezhetnek márciustól februárig, a génsebészek akkor is felajánlják munkájuk gyümölcsét és további szolgálataikat munkáltatóiknak, ahogy az atombombatudósok is átadták „nöuháujukat” a katonapolitikusoknak. Igaz, előbb mentséget kerestek maguknak: ha nem ők, akkor amazok vetik be elsőként. Ez az érv mindig kéznél van. A klónpolitikusok is azt mondják majd, hogy ha nem ők, akkor az ellenfél fogja sokszorosítani a neki megfelelő embertípust.
Hogy az egypólusú világban nem működik ez az érv? Ugyan! Minél egypólusúbbnak látszik, annál gyakoribb benne az egymást feltételező, de taszító ellentétpár, különben nem lennének ún. helyi háborúk.
A klónozás ugyanolyan veszély az emberiségre nézve, mint bármely tömegpusztító fegyver. Elvben elképzelhető, hogy a klónok túlnépesítik a Földet, és mivel életképesebbek, kiszorítják életterükből a természetes egyedeket. Tehát nem kipusztítják, hanem behelyettesítik az emberiséget. Nem néptelenedik el a bolygó, de az a népesség már nem ez a népesség lesz. Szinte ugyanaz, mint a teljes megsemmisülés.
Meglehet, hogy éppen ezért nem vetik majd be globálisan. Az atombombát is csak elrettentésből használták, a neutronbombának pedig mindössze a hírét alkalmazták. A klónokat is lehet mérsékelten adagolni. Előbb csak 2 millió fiatal, oroszlánszívű Jelcint vonultatnak fel a brüsszeli NATO-székház előtt teljesen szabad vodkaforgalmat követelve, és ha Európa mégis a német sör mellett dönt, következne a kemény piára szomjúzók inváziója. Ellencsapásként narancssárga kezeslábasba öltözött áruszállítók lepnék el Moszkvát, és itatnák nyakra-főre az embereket Coca-Colával. (Különben amennyi narancssárga kezeslábast láthatunk már most a mi városainkban is, eljátszadozhatunk a gondolattal: vajon közöttük nincsenek-e klónok?) Az ütközőövezetben tovább garázdálkodnának az ukrajnai és kínai maffiák, valamint a közel-délkeleti cigarettacsempészek (akikről úgyszintén már ma sem tudjuk pontosan, vajon természetes módon szaporodnak-e).
Reménykedjünk, hogy néhány ilyen rossz viccel ezt a korszakalkotó találmányt is megússzuk, mert a politikusok megiszonyodnak, amikor találkoznak másodpéldányaikkal.