Gazdaságpolitikai műsordömping
Szabadság, 1997. február 19., IX. évfolyam, 40. szám
Nemcsak a közszolgálati, hanem a Pro tv is élőben közvetítette a miniszterelnöki beszámolót, és így a következő jelenségre figyelhettünk fel: ha a TVR 1-ről átkapcsoltunk a Pro tv-re, akkor azon Ciorbea megismételt néhány szótagot. Ilyenszerű visszhangokat kaptunk: cureaua... ureaua. Ennek oka az, hogy a Pro tv hordozófrekvenciája a műholdig és vissza sokkal nagyobb utat tesz meg, mint a közszolgálati tévéműsor a földfelszíni közvetítőláncon. Aki tehát a Pro tv-n nézte a műsort, szempillantásnyi idővel tovább élt abban a tévhitben, hogy 50 dolláros átlagfizetéséről vissza kell minősülnie 15-20 dolárra. A miniszterelnök szerint csak egy havi fizetésről kell lemondani 1997-ben. Bár igaz lenne!
⁂
Közben az Antena 1 más izgalmas műsort sugárzott: Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkárt ültette vitaasztal mellé szakszervezeti vezérekkel. Az RMDSZ bukaresti vezéregyénisége nem kér kölcsön bátorságot a szomszédjától, kifejezésbeli zavarral sem küszködik, hát kertelés nélkül kimondta: szorgalmas népünknek rá kell döbbennie, ha nem dolgozik keményen, nem lábal ki a csávából. A szakszervezetisek hivatalból is azonnal a munkásosztály védelmére keltek, mondván, hogy a dolgozók mostanig is keményen dolgoztak, nem az ő hibájuk, hogy a hatékonyság elmaradt. Bara Gyula a legnagyobb egyetértéssel helyeselt. A Ciorbea-kormány éppen arra törekszik, hogy az emberek ne dolgozzanak feleslegesen: keményen, de ráfizetéssel.
⁂
A Pro tv félidőben kikapcsolódott a kormány sajtóértekezletéből, és meghívta régi ismerősünket, Silviu Brucant, aki jelenése végén kitért vesszőparipájára, a szabad szombat bírálatára. Ilie Șerbănescu a „szaktekintély” magasságából legyintgetett, hogy nem kell arra törvény, az emberek dolgoznak vasárnap is, ha van megrendelés. Hm. Laikusan bátorkodunk felvetni, hogy a dolgozó miért nem keres magának valami elfoglaltságot, ha éppen nincs megrendelés. Például bemegy szombatonként takarítani, vagy a szerszámait, gépét olajozni, karbantartani, hogy amikor jön a nagy megrendelés, legyen jól előkészítve a munkahelye. Meg azért is, hogy ne szokja meg véglegesen az öt és fél napos munkahetet. Múltja és nómenklatúra-védelmező jelene miatt nem mindenki számára rokonszenves Silviu Brucan, de a munkapszichológiára vonatkozó megjegyzését nem kellett volna belefojtani. Lám, a köztisztviselőknek most is volna „megrendelésük” a hétnek mind a hat munkanapjára, mégsem teszik ki önként az új órarendet, hogy félfogadás szombaton is. Inkább elnézik, hogy a dolgozó a csonka munkahét valamelyik napját reggeltől estig hivatali sorbanállással tölti.
⁂
Közben az Antena 1 más izgalmas műsort sugárzott: Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkárt ültette vitaasztal mellé szakszervezeti vezérekkel. Az RMDSZ bukaresti vezéregyénisége nem kér kölcsön bátorságot a szomszédjától, kifejezésbeli zavarral sem küszködik, hát kertelés nélkül kimondta: szorgalmas népünknek rá kell döbbennie, ha nem dolgozik keményen, nem lábal ki a csávából. A szakszervezetisek hivatalból is azonnal a munkásosztály védelmére keltek, mondván, hogy a dolgozók mostanig is keményen dolgoztak, nem az ő hibájuk, hogy a hatékonyság elmaradt. Bara Gyula a legnagyobb egyetértéssel helyeselt. A Ciorbea-kormány éppen arra törekszik, hogy az emberek ne dolgozzanak feleslegesen: keményen, de ráfizetéssel.
⁂
A Pro tv félidőben kikapcsolódott a kormány sajtóértekezletéből, és meghívta régi ismerősünket, Silviu Brucant, aki jelenése végén kitért vesszőparipájára, a szabad szombat bírálatára. Ilie Șerbănescu a „szaktekintély” magasságából legyintgetett, hogy nem kell arra törvény, az emberek dolgoznak vasárnap is, ha van megrendelés. Hm. Laikusan bátorkodunk felvetni, hogy a dolgozó miért nem keres magának valami elfoglaltságot, ha éppen nincs megrendelés. Például bemegy szombatonként takarítani, vagy a szerszámait, gépét olajozni, karbantartani, hogy amikor jön a nagy megrendelés, legyen jól előkészítve a munkahelye. Meg azért is, hogy ne szokja meg véglegesen az öt és fél napos munkahetet. Múltja és nómenklatúra-védelmező jelene miatt nem mindenki számára rokonszenves Silviu Brucan, de a munkapszichológiára vonatkozó megjegyzését nem kellett volna belefojtani. Lám, a köztisztviselőknek most is volna „megrendelésük” a hétnek mind a hat munkanapjára, mégsem teszik ki önként az új órarendet, hogy félfogadás szombaton is. Inkább elnézik, hogy a dolgozó a csonka munkahét valamelyik napját reggeltől estig hivatali sorbanállással tölti.