Emlék a közelmúltból
Szabadság, 1997. január 11., IX. évfolyam, 7. szám
Egy évvel az első fordulat (1989) előtt az akkori hírszerzők (szekusok) akkori rendőrök (milicisták) segítségével a bukaresti Unirii aluljáróban bekerítették a magyar kereskedelmi kirendeltség egyik dolgozójának gépkocsiját. A külkereskedő meghurcoltatásának oka az volt, hogy a gépkocsi nyomán Ceauşescu-ellenes szórólapok kóvályogtak a havas-ködös légtérben és az úttesten.
Mindenki provokációra gondolt, ezzel szemben a nem mindennapi eset különös magyarázatát hallhattuk 1990 januárjában. Egy korábbi ellenálló csoport, amely a Scânteia-házból kilopott betűkészlettel nyomtatott röpcéket, termékét a magyar nagykövetséghez közeli utcában a forgalmi jelzőlámpánál veszteglő gépkocsi csomagtartójára tette, hogy elinduláskor a köteg szétszóródjon. A bátor fiúk nem figyeltek az autó rendszámára, utólag bocsánatot kértek a magyar diplomatától, hogy kellemetlen helyzetbe hozták.
A bukarestben akkreditált magyarországi kolónia derűsen hallgatta a mesét. A kereskedelmi kirendeltség alkalmazottja ugyanis aznap nem fordult meg abban az utcában. Tehát másvalaki szórakozott vele. Talán egy másik forradalmár csoport? Vagy netalán mégis a hírszerzés?
Mindenki provokációra gondolt, ezzel szemben a nem mindennapi eset különös magyarázatát hallhattuk 1990 januárjában. Egy korábbi ellenálló csoport, amely a Scânteia-házból kilopott betűkészlettel nyomtatott röpcéket, termékét a magyar nagykövetséghez közeli utcában a forgalmi jelzőlámpánál veszteglő gépkocsi csomagtartójára tette, hogy elinduláskor a köteg szétszóródjon. A bátor fiúk nem figyeltek az autó rendszámára, utólag bocsánatot kértek a magyar diplomatától, hogy kellemetlen helyzetbe hozták.
A bukarestben akkreditált magyarországi kolónia derűsen hallgatta a mesét. A kereskedelmi kirendeltség alkalmazottja ugyanis aznap nem fordult meg abban az utcában. Tehát másvalaki szórakozott vele. Talán egy másik forradalmár csoport? Vagy netalán mégis a hírszerzés?