Betanított karácsonyi munkások
Szabadság, 1996. december 20., VIII. évfolyam, 297. szám
Szegény Ciorbea! Bármit mond, a sportból ellentmondó újságok azonnal felhördülnek. Ha ilyen rossz sajtója lesz a továbbiakban, a parlamenti ellenzék nyugdíjba vonulhat. (Csakhogy méltányos volna olyan átlagnyugdíjban részesíteni, amilyent hatalmi korában biztosított az átlagnépnek.)
Mekkora a gúnyolódás ezzel a december végi országos pihenéssel is! És az indoklásával; vagyis a nép úgysem dolgozik karácsonytól szilveszterig?! A szorgalmas és tehetséges?
A nosztalgiások tényleg úgy tudják, hogy valamikor karácsonykor keményen dolgozott az ország, csak a „télifaünnepéllyel” kezdődött az ötéves terv határidő előtti teljesítésének átmeneti szüneteltetése. Valóban, a nagy pagoda – a mostani képviselőház – építőtelepén is például december 25-én késő estig villogtak az ívhegesztők. Ezt a rajtaütésszerű munkalátogatások kíséretében részt vevő személyek is tanúsíthatják. Szerencsére a megrendelő nem merészelt benézni a nagy bukaresti homály mögé, a lázas tevékenység Patyomkin-falait látva megnyugodva hazahajtatott a Tavasz utcába. Különben a következő kép tárult volna a szeme elé: a bukaresti átlagnál kissé barnább gyerekek játszadoztak a villanyhegesztőkkel úgy, hogy a legvastagabb elektródákkal szikrákat csiholtak méteres sínvasakon.
Az építőtelep vezetői ugyanis nem kockáztatták jól megfizetett állásaikat, és amikor közeledett a karácsonyt megelőző disznóvágások ideje, az ideológiailag nem eléggé képzett építőmunkások feltartóztathatatlan hazautazása, összegyűjtötték a környék utcagyerekeit, betanították őket a „hiccelésre”. A kölykök élvezték a heccet, és még 50 lejt is kaptak napjára, ezért megkettőzött „termelékenységgel” fogyasztottak el váltásonként kétszer annyi energiát, amennyit naponta elspóroltak a közvilágítástól.
Victor Ciorbea jól tudja: a munkáltató eszén való túljárásban itt akkora tapasztalat halmozódott fel – és ezt a hét esztendei átmeneti átmenet háromnapos munkahete lényegesen gyarapította – hogy egy ideig nem érdemes szélmalomharcba bonyolódni. Jobb lehúzatni a redőnyt, mint potyára fogyasztatni az energiát.
Aztán majd meglátjuk... Az év végi országos szabadsággal hátsó szándékai is lehetnek. Elkerülte a felhördülést, amikor a munkaügyi miniszterével sugalltatta, hogy szilveszter után megvizsgálják a szabad szombatok ügyét.
Mekkora a gúnyolódás ezzel a december végi országos pihenéssel is! És az indoklásával; vagyis a nép úgysem dolgozik karácsonytól szilveszterig?! A szorgalmas és tehetséges?
A nosztalgiások tényleg úgy tudják, hogy valamikor karácsonykor keményen dolgozott az ország, csak a „télifaünnepéllyel” kezdődött az ötéves terv határidő előtti teljesítésének átmeneti szüneteltetése. Valóban, a nagy pagoda – a mostani képviselőház – építőtelepén is például december 25-én késő estig villogtak az ívhegesztők. Ezt a rajtaütésszerű munkalátogatások kíséretében részt vevő személyek is tanúsíthatják. Szerencsére a megrendelő nem merészelt benézni a nagy bukaresti homály mögé, a lázas tevékenység Patyomkin-falait látva megnyugodva hazahajtatott a Tavasz utcába. Különben a következő kép tárult volna a szeme elé: a bukaresti átlagnál kissé barnább gyerekek játszadoztak a villanyhegesztőkkel úgy, hogy a legvastagabb elektródákkal szikrákat csiholtak méteres sínvasakon.
Az építőtelep vezetői ugyanis nem kockáztatták jól megfizetett állásaikat, és amikor közeledett a karácsonyt megelőző disznóvágások ideje, az ideológiailag nem eléggé képzett építőmunkások feltartóztathatatlan hazautazása, összegyűjtötték a környék utcagyerekeit, betanították őket a „hiccelésre”. A kölykök élvezték a heccet, és még 50 lejt is kaptak napjára, ezért megkettőzött „termelékenységgel” fogyasztottak el váltásonként kétszer annyi energiát, amennyit naponta elspóroltak a közvilágítástól.
Victor Ciorbea jól tudja: a munkáltató eszén való túljárásban itt akkora tapasztalat halmozódott fel – és ezt a hét esztendei átmeneti átmenet háromnapos munkahete lényegesen gyarapította – hogy egy ideig nem érdemes szélmalomharcba bonyolódni. Jobb lehúzatni a redőnyt, mint potyára fogyasztatni az energiát.
Aztán majd meglátjuk... Az év végi országos szabadsággal hátsó szándékai is lehetnek. Elkerülte a felhördülést, amikor a munkaügyi miniszterével sugalltatta, hogy szilveszter után megvizsgálják a szabad szombatok ügyét.