A tanügyminiszter Kolozsváron


Nem rontott be ajtóstul
Valakik valahonnan felkapták a hírt, hogy a kolozsvári Zeneakadémián elintéződött a magyar tagozat, mert a miniszter megígérte személyes közbenjárását, itt helyben. Ezek után sokan izgatottan várták, hogy a miniszter váltott lovakon megérkezik, ajtóstól ront be az akadémia rektorához, és mindent kidob az ablakon, ha nem járnak el ígéretének megfelelően.
Liviu Maior azóta megfordult Kolozsváron, de erről a különleges küldetéséről nem volt tudomása. Egészen mással volt elfoglalva. Oliviu Gherman RTDP-elnökkel együtt megyei és városi pártszervezeteikkel tanácskozott az erők összefogása érdekében, és főleg új erők toborzásáért a közelgő választási kampányhoz. A tanügyminiszter óhatatlanul tanügyi kérdésekre is időt szakított, hiszen a vendégek hosszas eszmecserét folytattak egyetemi tanerőkkel, sőt a Zeneakadémia magyar tagozatáról is tárgyalt, de nem a korábbi hír szellemében...
De nem árt összegezni az eddigi tárgyalásokat és azok eredményeit. December 13-án Magyari Lajos szenátor és dr. Angi István zeneakadémiai professzor tárgyalt Bukarestben Liviu Maior tanügyminiszterrel, és elvi megállapodásra jutottak arról, hogy legyen magyar dékánhelyettese a Gheorghe Dima Zeneakadémiának. Kolozsvárra hazatérve, az akadémia rektora éppúgy nem akart tudni semmiről, mint korábban, amikor az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasított minden javaslatot, amely nem illeszkedik bele a egyetemi szenátus korábbi határozataiba. Tehát további tárgyalásra volt szükség a miniszterrel. Magyari Lajost a félmillió szavazattal támogatott kisebbségi tanügyi törvény parlamenti szakbizottsági vitája kötötte le, ezért megkérte Buchwald Pétert, hogy ő keresse a találkozás lehetőségét a tanügyminiszterrel. Erre a múlt héten került sor, amikor a tanügyminiszter zsúfolt programjába sikerült beilleszteni a megbeszélést, amelyen a kolozsvári szenátoron kívül részt vett Angi István és Terényi Ede. Ezúttal a magyar prodékán posztjának létesítésére vonatkozó javaslatra rákerült a miniszter egyetértő aláírása. A megvalósítás módját magára vállalta. A magyarul oktatandó tantárgyak listájáról azonban nem mondhatott véleményt. Magával vitte Bukarestbe, hogy zenepedagógusokkal tanácskozzon róla, Buchwald Pétert pedig megkérte, hogy a hét folyamán keresse fel a minisztériumban. Hétfőtől amúgy is megkezdődik az új parlamenti ülésszak.
Itt tart tehát most a Zeneakadémia magyar szekciójának, tagozatának vagy csoportjának az ügye. Még azt is hozzátehetjük, hogy az egyetemi autonómia nem lehet akadálya a magyar zeneakadémisták kérésének, ugyanis az autonómiát az adott törvények betartásával kell érvényesíteni. Márpedig a jelenlegi tanügyi törvény, még ha az számunkra nagyon hátrányos is, lehetővé teszi a kisebbségi tannyelvű szekciók létrehozását a tanár- vagy művészképzésben. Ez a törvényes előírás zeneakadémia esetében kétszeresen alkalmazható. A megoldás felé vezető folyamat tehát kilendült a holtpontról, és felgyorsulás jósolható azokból a jelekből, hogy a mérsékeltebb hangvétel kezd felülkerekedni a kolozsvári politizálásban. De olyan gyorsított eljárásokra nem számíthatunk, amilyent a kétes értékű hír sugallt.