Nits Árpád

• Kedd este Ioan Roşca kormányszóvivő bejelenti, hogy Nicolae Văcăroiu miniszterelnök menesztette Adrian Turicu távközlési minisztert.
• Szerda reggel Ioan Gavra, az RNEP alelnöke hazugságnak minősíti a kormányszóvivő állítását. Tudomása szerint a miniszterelnök nem menesztette az RNEP-es minisztert, hanem a határozat Ion Iliescu államelnöknél van és csak aláírása után válik érvényessé.
• Délben Traian Chebeleu elnöki szóvivő közleményt bocsát ki a távközlési miniszter menesztésére vonatkozó elnöki rendelet aláírásáról.
• Délután Oliviu Gherman nyilvánosan, kolozsvári sajtóértekezleten megerősíti a hírt, magyarázatokba bocsátkozva, hogy a politikai pletykával ellentétben nem azért haragszanak a távközlési miniszterre, mert az ő keresztfiával, illetve a Vasile Văcaru fiával szemben mást részesített előnyben a Romtelecom vezérigazgatói állásának betöltésében... Nem, akiről szó van, nem is igazi keresztfia, ő csak képletesen keresztapa...
• Este találkozik az államelnök az RNEP küldöttségével, és ezután Ioan Gavra így nyilatkozik: a miniszter visszavonására vonatkozó rendelet nincs aláírva. Az elnöki szóvivő bocsánatot kér, és újabb közleményében rámutat, hogy valóban nincs aláírva az elnöki rendelet.
• Csütörtök délben a kormányszóvivő sajtóértekezleten bocsánatot kér, és bejelenti, hogy a távközlési miniszter menesztésére vonatkozó határozat alá volt írva, csak az újságírók türelmetlenkedései miatt nem nézte meg jól.
• Estébe nyúló tárgyaláson Nicolae Văcăroiu megmagyarázza az RNEP-vezéreknek, hogy miért kell meneszteni Adrian Turicut. Az RNEP vezetőinek álláspontja ezután ellentmondásossá válik. Egyrészt úgy nyilatkoznak, hogy a kispadon előkészítve várakozik három miniszterjelöltjük, hogy a távközlési tárcát megtartsák, másrészt az Országos Tanács szombati ülésére bízzák annak eldöntését, hogy maradnak-e a kormányban „ezekkel”, akik Ioan Gavra szerint maffiát szerveztek a távközlésben.
Mi ez? Tévedések vígjátéka? A baloldal balfogásainak sorozata? Vagy egymás intenzív szerepeltetése a saját szekértáborok összeverbuválása érdekében? Választási előkampánynak nem rossz. Hátha az ellenzék is nyer belőle valamit...

Élete legutolsó interjúinak egyikében Corneliu Coposu kifejtette, miért nem helyesli az RMDSZ önmeghatározását az egész romániai magyarság politikai érdekvédelmi szervezeteként.
Szóval ő sem!
Van azonban egy lényeges különbség: soha sem követelte betiltását, még csak el sem ítélte az „etnikai pártot”, mint aminek „sehol a világon nincs párja”. Tőle sohase hallottunk példálózást a megfranciásodó szenegáliakról és a sápadtarcúak bantusításáról. Pedig kezdettől fogva, 1989. decemberétől óva intette Domokosékat – miként ezt három évvel ezelőtt bizalmasan megmondta, miután kikapcsoltuk a magnót –, ne alakítsanak tömegpártot, hanem hagyják a magyarságot politikai törekvések mentén felsorakozni különböző román pártokban. A kereszténydemokraták a parasztpártban, a liberális hajlamúak a Nemzeti Liberális Pártban, a szociáldemokraták Cunescu pártjában stb.
Most ne akadjunk fenn azon, hogy mit kerestünk volna Radu Câmpeanu oldalán. Nagyon sok román liberális politikus sem bírta ki sokáig, és lám, talált megoldást. Az más kérdés, hogy a számtalan liberális párt közül melyik karolná fel azt a rettenetesen „túlzó” igényt, hogy székely gyerekek magyarul tanulhassanak mesterséget magyar tanítómestereiktől. A diktatúra felszámolását követő mámorban Coposu sem láthatta előre a nacionalista vesszőparipa-verseny kibontakozását, amelyben az a párt veszít, amelyik kisebbségi érdeket védelmez. Ő valóban őszintén hitte, hogy a kialakuló magyar középréteg akkor képes nemzetiségének szellemi és anyagi támasza lenni, ha az erős román pártokban – természetesen elsősorban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban – tevékenykedve, hatalmi pozíciókba jut. És mégis, meggyőződése ellenére elfogadta az RMDSZ-t olyannak, amilyennek létrehozták, sőt elsőként ajánlotta fel együttműködését – jóval a Demokratikus Konvenció megalakulása előtt.
Ilyen egy valóban nagy politikus toleranciája.
Ám az igazi politikus jellemrajzához tartozik az is, hogy elképzeléséről nem mond le. Partnerét, ellenfelét, ellenségét egyaránt megtűri a pályán, de a gyengeségét kihasználva, a jólneveltség határain belülről kölcsönzött eszközökkel próbál érvényt szerezni akaratának. Az 1990-es választások idején is volt parasztpárti magyar képviselőjelölt a Székelyföldön. Nem jutott be, de ki tudja mekkora esélye lett volna, ha a választásokat nem előzik meg a marosvásárhelyi események...
A civilizáltabb román pártok a két világháború közötti hagyományt folytatva megpróbálnak magukhoz édesgetni magyar személyiségeket. Egyelőre nem tűzik zászlóikra ezt a célt, mert a hatalmi négyszög magyarellenes harsogásában nem lehet vele szavazatokat nyerni. Ám ha valamelyik pártnak sikerül tömegvonzást előidézni, mégpedig nem az elszenegálosodott magyarok sorából, akkor a sikert a választótestület ama és eme része egyaránt nagyra fogja értékelni. Az is, amelyik európai gesztusnak tartja a kisebbségbarátságot, és az is, amelyiknek legszebb álmában atomjaira szétesve tűnik fel az RMDSZ.
Ezért is kíváncsian várjuk a jelöltlisták kifüggesztését: lesznek-e rajta fecskék, vagy csak jómadarak...

Kolozsvári látogatásának végén Oliviu Gherman, a szenátus elnöke Liviu Maior tanügyminiszter és Grigore Zanc prefektus társaságában sajtóértekezletet tartott, amelyen legalább annyit szerepelt a Román Nemzeti Egységpárt és annak elnöke, mint a legnagyobb kormánypárt. Az állandó párhuzamba állítás nem véletlen, hiszen Oliviu Gherman már első válaszaiban félreérthetetlenül célzott arra, hogy Erdélyben és főleg Kolozsváron e két párt harca adja meg az idei választások savát-borsát.
A Kolozs megyei RTDP-szervezetért felelős pártvezér nem osztja maradéktalanul Adrian Nãstase véleményét, amelyet szintén erdélyi körútja során hangoztatott, hogy kisebbségi komplexusaik lennének az egységpártosok „hazai” pályáján. Gherman szerint ez a komplexus a múlté. Korábban nem tudtak rálicitálni az RNEP agresszív politizálására, mert nem olyan a stílusuk, de most már erre nincs is szükség, mert a választók megelégelték a harsány felhangokat. Részletekbe is bocsátkozott: Erdélyben azzal nyertek teret, hogy 1992-ben vesztettek, így mások erodálódtak a helyhatóságokban, ahogyan a legnagyobb kormánypárt tekintélye is csorbult Moldvában, illetve nem mindenütt, csak bizonyos településeken.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne az RTDP, ha Ion Iliescu független jelöltként indulna az elnökválasztáson, azt válaszolta, hogy ez a hipotézis is jellegzetesen Funar-vicc, és semmi alapja sincs. Iliescu van annyira okos politikus, hogy tudja, függetlenként nincs akkora esélye.
A szenátus elnöke nem volt hajlandó bemutatni pártja kolozsvári polgármesterjelöltjét. Robotképét sem akarta ismertetni, nehogy ráismerjenek az illetőre, és akkor a politikai ellenfél – tudjuk, melyik – idejekorán ráhajt ellenpropagandájával. A jelölttel szembeni egyetlen követelményt árult el: rendelkezzen a hagyományos román jóérzéssel.
Az RTDP magas vezetőségének erdélyi körútjait megelőzte az RNEP elnökének fenyegetéssorozata, amelyre alig győzőtt válaszolni Oliviu Gherman. Ha a távközlési minisztert meneszteni merészelnék... Már menesztették – jelentette be a sajtóértekezleten Oliviu Gherman –, és nem jött el a világ vége. Új minisztert még nem neveztek ki, ugyanis a négypárti megállapodás értelmében ez a tárca az RNEP-é. Van még idő annak eldöntésére, betöltik-e vagy sem. Abban nem lát összefüggést, hogy az RNEP ragaszkodik a távközlési tárcához, ugyanakkor a választási előkampányban egyre több kompromittáló személyi adat kerül forgalomba, sűrűsödnek a lehallgatási botrányok. Azok az úgynevezett lehengerlő bizonyítékok, legalábbis ami személyét illeti, közismert tények kiforgatásából származnak. Az a fiatalember, aki Funar szerint most szédületes minisztériumi karriert fut be, nemcsak az ő keresztfia, hanem az egész craiovai fizika tanszéké, ugyanis annak idején mindannyian hivatalosak voltak az esküvőre, ahol testületileg vállalták a keresztapaságot. Mellesleg kétszer ha látta a fiatalokat, és különben is azóta elváltak.
A kolozsvári polgármester hirtelen napirendre tűzött bírósági ügyével kapcsolatban Oliviu Gherman elhárította a feltételezést, hogy ez is a választási kampány fokozódásának a jele volna. Ők nem szólnak rá az ügyészekre, azok végezzék a dolgukat, mint ahogyan a kolostorok belügyeit is az apácákra bízzák. De ennél a kérdésnél Oliviu Gherman tőle szokatlan indulatossággal kérte az újságírókat, ne mind Funarral foglalkozzanak, hiszen ezzel szüntelenül a figyelem fókuszában tartják. Kétes politikai személyiségek éppen ezzel érvényesülnek, hogy a szenzációhajszoló újságok minden szavát felkapják. A szenátus elnöke kérve kérte az újságírókat, ne tartsák többre Funart annál a polgármesternél, akit egy adott város többsége négy évre ültetett a hivatalába. Több újságíró ellenvetésére, hogy Funar nemcsak polgármester, hanem a kormánykoalíció egyik pártjának elnöke, Oliviu Gherman arról beszélt, hogy az RNEP nemcsak az elnökéből áll, ennek a pártnak is vannak helyesen gondolkodó politikusai.
A kioktatás ellenére további szembesítések történtek a heveskedő kormánypartner kijelentéseivel, például azzal, hogy az RTDP bármely párttal, még az RMDSZ-szel is hajlandó lepaktálni, hogy átvegye a kolozsvári városházát. Erre szintén stratégiai okokból nem volt hajlandó válaszolni a pártvezér, mondván, hogy a szövetkezési taktikát még nem szögezték le, korai lenne arról nyilatkozni. Személyes véleménye szerint azonban nem lesz szükségük szövetkezésre, mert a lakosság változást óhajt.
Az erdélyi megyékben a legkülönbözőbb forrásokból 15-20 százalékkal több befektetés történik – szögezte le Oliviu Gherman olyan megérzésekkel kapcsolatban, hogy a Bukaresttől távolabbi vidékekre nem jut kellő figyelem. Ellenkezőleg – hangsúlyozta a tanügyminiszter is. Míg Erdélyben három városban folyik campus-építés, addig a Kárpátokon kívül csak Konstancának jutott főiskolai fejlesztési keret. Ezt a problémát a vallásszabadság firtatása követte, azzal a sokak számára talán meglepő kijelentéssel, hogy a szabadságból életveszélyes lehet a sok, vagyis a kétes vallásszekták terjeszkedésének elnézése. Az iskolákban már olyan egzotikus szekták is híveket toboroznak, amelyek a szülők fizikai megsemmisítésére buzdítanak. Arra a kérdésre, hogy van-e már román neve ennek a szektának, azt a választ kaptuk, hogy igen, viszont arra a kérdésre, hogy megtudhatjuk-e mi is, azt mondták, hogy nem. De a sajtó fel lett kérve, hogy harcoljon ellene, mint régebb valami más ellen, viszont akkor legalább megmondták, hogy Coca-Colának hívják.
És hogy visszatérjünk a sajtóértekezlet vezérfonalához, végül arra kaptunk választ: dehogy igaz az a funari vészjelzés, miszerint az idei költségvetés 25 százalékkal kisebb, mint a tavalyi, és hogy ezt a lesújtó adatot csak a helyhatósági választások kimenetele után teszik közzé. Oliviu Gherman megerősítette, hogy az új parlamenti ülésszak legelső dolga a választási törvény és a költségvetés. Bár – tette hozzá –, Amerikában megtörtént, hogy egy egész év eltelt a költségvetési törvény megszavazása nélkül.