Nem a mérleg nyelve, csak stabilitási tényező
Szabadság, 1996. november 30., VIII. évfolyam, 281. szám
Az SZKT bukaresti ülésének hangulatáról nyilatkozik Takács Csaba
Egymásnak ellentmondó híreszteléseket kapott fel a sajtó a Szövetségi Képviselők Tanácsának csütörtökön, Bukarestben megtartott üléséről, ezért annak hangulatáról, lebonyolításának menetéről Takács Csaba ügyvezető elnöktől érdeklődtünk.
– Napirendjének fontosságát felmérve, az SZKT-tagok minden megyéből eljöttek, a jelenlét az átlagosnál nagyobb volt. A hangulatot a felelősség és önbizalom jellemezte. Sikeres választások után vagyunk, amelyek bizonyították szervezetünk erejét, egységét, a romániai magyarok összefogását. Derűlátásra ad okot a romániai demokratikus erők általános győzelme is. Ennek ellenére természetes, hogy az SZKT-n megfogalmazódtak kételyek a kormányzási felelősség vállalásának tekintetében. Elsősorban a nehéz gazdasági helyzetet és a megoldási lehetőségeket, valamint a magyarság törekvéseire vonatkozó biztosítékokat taglalták a felszólalók. A több mint száz jelenlévő közül csak hárman szavaztak elutasítóan és ketten tartózkodtak annak a határozatnak az elfogadásakor, amely felhatalmazza az RMDSZ tárgyalóküldöttségének további részvételét a kormányalakításban. Az államelnöki eskütétel után ezek a tárgyalások folytatódnak, és valószínűleg keddig végleges döntés születik arról, hogy az RMDSZ elfogadhatónak tartja-e a kormányzási programot és részvételi arányát a kormányban.
– A választások után hirtelen elcsitultak a kormánykoalíció pártjaiban az RMDSZ kormányban való részvételét ellenző hangok. Azok tehát csak a választási taktikához tartoztak? Például Niculae Cerveni mostanában szokatlanul barátságosan üdvözli az RMDSZ partnerségét.
– Vannak esetek, amikor a magyarázat roppant egyszerű. Cerveni csak addig ellenezte az RMDSZ bevonását, amíg az igazságügyminiszteri tárcát féltette Frunda Györgytől... Az különben már korábban nyílt titok volt, hogy az RMDSZ-re szükség lesz a kormányban. Nem a mérleg nyelve, hanem csak stabilitási tényező, ez valamivel gyengébb pozíció, de ebből a helyzetből is sok minden megvalósítható. A mostani tárgyalások azért fontosak, mert a részvételi arány nem mellékes. Ha embereink jelen vannak a gazdasági, pénzügyi stb. szférában, annak alakulását közvetlenül befolyásolhatják, kormánybeli jelenlétünk pedig azért rendkívül fontos, mert ott készül a törvénytervezetek zöme. A mostani demokratikus nyitásban különben nagy lehetőség rejlik a valós román-magyar közeledésre, a magyar kisebbség egyenjogúsága új szemléletének elfogadtatására, a partneri viszony kialakítására, ezzel váltva fel az eddigi hatalmi politika beolvasztási stratégiáját.
– Hány embere lesz a romániai magyarságnak a kormányhivatalokban?
– Szerintem lesz két miniszterünk, kilenc államtitkárunk, három-négy prefektusunk, öt alprefektusunk. Az állam helyi intézményeiben rengeteg szakemberre lesz szükség, hogy abból hányat ad a magyarság, azt nehéz számszerűsíteni, mert a szakértői szinteken versenyvizsga nyomán történnek a kinevezések.
Egymásnak ellentmondó híreszteléseket kapott fel a sajtó a Szövetségi Képviselők Tanácsának csütörtökön, Bukarestben megtartott üléséről, ezért annak hangulatáról, lebonyolításának menetéről Takács Csaba ügyvezető elnöktől érdeklődtünk.
– Napirendjének fontosságát felmérve, az SZKT-tagok minden megyéből eljöttek, a jelenlét az átlagosnál nagyobb volt. A hangulatot a felelősség és önbizalom jellemezte. Sikeres választások után vagyunk, amelyek bizonyították szervezetünk erejét, egységét, a romániai magyarok összefogását. Derűlátásra ad okot a romániai demokratikus erők általános győzelme is. Ennek ellenére természetes, hogy az SZKT-n megfogalmazódtak kételyek a kormányzási felelősség vállalásának tekintetében. Elsősorban a nehéz gazdasági helyzetet és a megoldási lehetőségeket, valamint a magyarság törekvéseire vonatkozó biztosítékokat taglalták a felszólalók. A több mint száz jelenlévő közül csak hárman szavaztak elutasítóan és ketten tartózkodtak annak a határozatnak az elfogadásakor, amely felhatalmazza az RMDSZ tárgyalóküldöttségének további részvételét a kormányalakításban. Az államelnöki eskütétel után ezek a tárgyalások folytatódnak, és valószínűleg keddig végleges döntés születik arról, hogy az RMDSZ elfogadhatónak tartja-e a kormányzási programot és részvételi arányát a kormányban.
– A választások után hirtelen elcsitultak a kormánykoalíció pártjaiban az RMDSZ kormányban való részvételét ellenző hangok. Azok tehát csak a választási taktikához tartoztak? Például Niculae Cerveni mostanában szokatlanul barátságosan üdvözli az RMDSZ partnerségét.
– Vannak esetek, amikor a magyarázat roppant egyszerű. Cerveni csak addig ellenezte az RMDSZ bevonását, amíg az igazságügyminiszteri tárcát féltette Frunda Györgytől... Az különben már korábban nyílt titok volt, hogy az RMDSZ-re szükség lesz a kormányban. Nem a mérleg nyelve, hanem csak stabilitási tényező, ez valamivel gyengébb pozíció, de ebből a helyzetből is sok minden megvalósítható. A mostani tárgyalások azért fontosak, mert a részvételi arány nem mellékes. Ha embereink jelen vannak a gazdasági, pénzügyi stb. szférában, annak alakulását közvetlenül befolyásolhatják, kormánybeli jelenlétünk pedig azért rendkívül fontos, mert ott készül a törvénytervezetek zöme. A mostani demokratikus nyitásban különben nagy lehetőség rejlik a valós román-magyar közeledésre, a magyar kisebbség egyenjogúsága új szemléletének elfogadtatására, a partneri viszony kialakítására, ezzel váltva fel az eddigi hatalmi politika beolvasztási stratégiáját.
– Hány embere lesz a romániai magyarságnak a kormányhivatalokban?
– Szerintem lesz két miniszterünk, kilenc államtitkárunk, három-négy prefektusunk, öt alprefektusunk. Az állam helyi intézményeiben rengeteg szakemberre lesz szükség, hogy abból hányat ad a magyarság, azt nehéz számszerűsíteni, mert a szakértői szinteken versenyvizsga nyomán történnek a kinevezések.