Miért vállaltuk a vesszőparipa szerepét?


Válaszol Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke
Ion Iliescu kampánystábja nehéztüzérséggel vonult fel a romániai magyarság ellen az elnökválasztás második menetében. Ilyen körülmények között nem lett-e volna jobb kimaradni a politikai csatározásból, hogy döntsék el nélkülünk az elnök személyét? – kérdeztük Takács Csabától azután, hogy az Operatív Tanács meghozta döntését Emil Constantinescu elnökjelölt támogatására vonatkozóan.
– A helyzet valós értékelése érdekében abból kell kiindulnunk, hogy az Iliescu-stáb magyarellenes kampánya néhány nappal hamarabb kezdődött el, nem a mi nyilatkozatunk váltotta ki. A jelenlegi államelnök utolsó szalmaszálként kapaszkodott az RMDSZ és a magyarság ostorozásába, és ez akkor is végigkísérte volna a második menetet, ha másként döntünk. Másrészt az Operatív Tanács ülése előtt kikértük az ellenzéki politikusok és maga az államelnökjelölt, Emil Constantinescu véleményét. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a romániai magyarságnak nem elég burkolt üzenetben célozni a helyes választói magatartásra. Bizonyos ellentmondásos nyilatkozatok és az utóbbi hét év olykor kellemetlen tapasztalatai miatt szükség van az RMDSZ választótestületének mozgósítására. Most valós politikai változások tanúi lehetünk, és azok érdekében nekünk is tennünk kell, legalább olyan nagy számban részt kell vennünk az elnökválasztás második fordulójában, mint a november 3-i általános választáskor. Minden szavazatra szükség van, mert nagyon szoros eredmény várható. Ezt profi közvélemény-kutatások kimutatják, amelyeket sokan tévesen vonnak kétségbe, lám a választásokon igazolódtak az eredményeik.
– Készültek-e számítások arról, hogy az Operatív Tanács döntése nyomán hány szavazatot nyer Emil Constantinescu a magyaroktól és hányat veszít a románoktól Ion Iliescu ellenkampánya miatt?
– Lehet, hogy a román szavazatok elvesztése csak feltételezés, alibi lesz bizonyos más okok takargatására. Az RMDSZ a választási kampányban olyan pozitív üzenettel fordult a románság felé, hogy azt nem lehet egyhetes rágalomhadjárattal közömbösíteni. Ez nyilván optimista látásmód. Számításba kell vennünk azt is, hogy túl mélyek a sebek, amelyeket a hivatalos, állami magyarellenes politika ejtett a román-magyar kapcsolatokon. De most jogosan gondolhatunk arra, hogy a korábbinál sokkal nagyobb a változtatásra való hajlandóság. Másrészt túl mélyre Iliescu sem süllyedhet. Romániát kompromittálná, megnehezítve az euroatlanti beilleszkedést. A választók kevésbé, annál inkább a politikusok érzik ezt a veszélyt, amelyet Emil Constantinescunak módjában lesz szembesíteni Ion Iliescuval a tévévitán. Különben ha Iliescu hajlandó volna feláldozni külföldi megítélését, akkor sem léphet túl bizonyos határt. Túlkapásai veszélyesek lehetnek Constantinescu számára, de saját vesztét is előidézheti velük, mint ahogy Funar is levitézlett az alapszerződés eltemetésével. Túlhajtotta, nevetségessé tette a riadózást, ezzel sok szavazója szemében hitelét vesztette.
Mindent egybevetve: lehet, hogy a romániai magyarok több mint 800 000 szavazata billenti el mérleget, tehát senki sem maradhat közömbös a november 17-i második fordulón. Az RMDSZ elsődleges célja a magyarság helyzetének javítása, ezt igyekszik szolgálni a politikai változás előmozdításával is, amelyre most nyílik először esély 1945 óta. A tét nagy horderejű, egyértelmű, hogy most ami Romániának kedvező, az a romániai magyarságnak is az, hogy az eseményekből tevékenyen ki kell vennünk a részünket.