Nem lesz kétnyelvű RTDP-plakát
Szabadság, 1996. október 12., VIII. évfolyam, 239. szám
Tegnap reggeli sajtóértekezletén azt kérdeztük Gheorghe Tinca honvédelmi minisztertől, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szenátorjelöltjétől, hogy amikor kigondolta a kétnyelvű plakátot tudta-e, hogy olyan dolgot művelne, amely Kolozsváron alkotmányellenes. Hozzáfűztük: itt a magyar színház sem plakátolhatja ki műsorát. A miniszter ezzel szemben arról tájékoztatott, hogy miért tett le szándékáról. Nem vetődött fel az alkotmányos összeférhetetlenség, hanem azért gondolta meg magát, hogy ne váltson ki ellenérzést. Kiből? – kérdezték román kollégák, mire Gheorghe Tinca kifejtette: nem bizonyos személyre gondolt, hanem úgy általában, a választókra. Sajnos, Kolozsváron még ilyen a helyzet, de egyszer csak megvalósul a magyar nemzetiségűek bevonása a román politikai életbe, és akkor majd a kétnyelvű plakátra vonatkozó ötletének is eljön az ideje – mondotta.
Megyei korteskedése során megelégedéssel tapasztalta, hogy az embereken már nem uralkodik az ország közelében kipattant konfliktusokból adódó bizonytalanságérzet, inkább a mindennapi élet gondjaival foglalkoznak, ugyanakkor fájdalommal tapasztalta a falvak elöregedését. Mint mondotta, különösen Erdélyben a falu képezte a románság népességtartalékát a vegyesebb városi lakossággal szemben.
Bár választási kampánya során a NATO-ról és a hadseregről nem szívesen nyilatkozik, hogy elkerülje a hazabeszélés látszatát, kérdésre elmondta, hogy pártvezetők kérhetik a katonai parancsnokságoktól kiskatonák részvételét kampánygyűléseken, persze, nem a kaszárnyákban. Egyébként Kolozs megye lakosságának 1 (egy) százalékánál kevesebbet tesz ki a megye területén állomásozó katonaság – mondotta, és azon csodálkozott, hogy ezt az adatot miért nem közli a megyei választási iroda. Hiszen annyira nem titkos, hogy Bécsben is tudják.
Megyei korteskedése során megelégedéssel tapasztalta, hogy az embereken már nem uralkodik az ország közelében kipattant konfliktusokból adódó bizonytalanságérzet, inkább a mindennapi élet gondjaival foglalkoznak, ugyanakkor fájdalommal tapasztalta a falvak elöregedését. Mint mondotta, különösen Erdélyben a falu képezte a románság népességtartalékát a vegyesebb városi lakossággal szemben.
Bár választási kampánya során a NATO-ról és a hadseregről nem szívesen nyilatkozik, hogy elkerülje a hazabeszélés látszatát, kérdésre elmondta, hogy pártvezetők kérhetik a katonai parancsnokságoktól kiskatonák részvételét kampánygyűléseken, persze, nem a kaszárnyákban. Egyébként Kolozs megye lakosságának 1 (egy) százalékánál kevesebbet tesz ki a megye területén állomásozó katonaság – mondotta, és azon csodálkozott, hogy ezt az adatot miért nem közli a megyei választási iroda. Hiszen annyira nem titkos, hogy Bécsben is tudják.