Vajon jól hallottuk?


Besztercéről jövet útban Bukarest felé Ion Iliescu elnök a kolozsvári repülőtéren találkozott újságírókkal. A váróterembe többször bezúduló gépzaj elhallásokra adott lehetőséget, ezért csakis arra szorítkozunk, amit jól hallottunk.
Az első kérdésre, hogy mit vethet a saját szemére a hét év fejleményeiből, az államelnök hosszasan elidőzött a történelemnél, az 1990-es spontán tüntetéseknél, közhivatalok ostrománál, bányászjárásoknál, amelyekért nem őt terheli a felelősség, hanem... A folytatást nem hallottuk, vagy el sem hangzott.
A választópolgárok közvélemény-kutatás címén végzett telefonos zaklatásának botrányáról semmit sem tud, ezért érdemben nem válaszolhat – mondta az elnök, arra a kérdésre pedig, hogy miből fizetik a horribilis telefonszámlát, úgy válaszolt, hogy ezek ellenőrizetlen spekulációk.
Kolozsvár a pénzügyi botrányok városa – ezzel kapcsolatban mi azt hallottuk, hogy az elnök szerint a Caritasból a kolozsváriak húztak hasznot, mivel közel voltak a pénztárhoz, míg az ország távolabbi polgárai ráfizettek. A Mesagerul transilvan tudósítója azt is hallotta, hogy Ion Iliescu szerint a Caritasért a legnagyobb politikai felelősség Funart terheli. Akiről egyébként lekezelő véleménye volt, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen politikai karriert jósol a kolozsvári polgármesternek. Ezzel szemben Frunda Györgyről elismerően nyilatkozott, az RMDSZ államelnök-jelöléséről pedig azt mondta, hogy az helyeselhető demokratikus gyakorlat.
Kiváltképpen elemében volt, amikor a Bukarest-Duna-csatorna befejezésének esélyeiről kérdezték. Mint hangsúlyozta, már akkor is ellenezte az ötletet, amikor még a vízügynél dolgozott, mert egy olyan szeszélyes folyóra építeni, mint az Argen – agyrém. A pitești-i víztározót például egyetlen árhullám feltöltötte üledékkel, és erre a sorsra jutna a hajózható csatorna is.
A korrupció boszorkányüldözéséről többek között úgy nyilatkozott, hogy azt nem csak a kormánypártban kell keresni, mert „a hatalom nem korlátozódik a hatalomra”. Vajon jól hallottuk?
Hosszasan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy valóban veszélyesnek tartja-e a földbirtokosok visszatérését. Az nem jelent veszélyt, de az örökösöknek a bíróságok visszaítélnek olyan földterületeket, amelyekre nem vonatkozik a földtörvény. Az ugyanis kimondja, hogy csak azokból a földekből lehet legtöbb 10 hektárt visszaigényelni, amelyeket az emberek bevittek a termelőszövetkezetekbe.
Amit a szocialista állam egyszerűen elvett, az maradjon elvéve... Jól értettük?