Mikor lesz tavalyi az idei hó?
Szabadság, 1996. január 27., VIII. évfolyam, 22. szám
Teljes a választási kampányhangulat: pénteken három párt is sajtóértekezletet tartott Kolozsváron. Mivel korlátozott lehetőségünk miatt nem tudtunk háromba szakadni, ezúttal a ’93-as Liberális Pártot részesítettük előnyben, amelynek székházában Horia Rusu és Petre Litiu válaszolt bármely kérdésre.
Mindjárt az elején a párt helybéli vezére és polgármesterjelöltje városunk jelöltdömpingjével kapcsolatban kifejezte kétségét, hogy színészek, orvosok vagy egyetemi tanárok jó városgazdák lehetnek. Őket inkább a polgármester tanácsadóiként tudná elképzelni. Horia Rusu pártelnök pedig részletesen válaszolt arra a kérdésre, hogy az új parlamenti ülésszakon benyújtanak-e újabb bizalmatlansági indítványt. Sajnos, még annyi esélyét sem látja egy ilyen lépésnek, mint korábban, ugyanis most az ellenzék véleménye megoszlik. Sokan azt tartják, hogy a Văcăroiu-kormánynak végig kell kínlódnia mandátumát, hogy legyen teljes a bukás. A ’93-as LP szerint nem kellene hagyni, mert minden plusz nap ennek a kormánynak egy napnyi veszteséget jelent Romániának. De ezt Iliescu elnök is tudja, és biztosan cselekedni fog, mint az előző választások idején, amikor Petre Románt kicserélte Stolojánnal. A pártelnök tippelése: a hóval együtt olvad el a kormány.
A továbbiakban pontokba szedve ismertetjük a sajtótájékoztatón elhangzottakat. • A ’93-as LP nem nyilatkozik saját elnökjelöltjéről a helyhatósági választások előtt. Majd a polgármesteri és helyhatósági székek megszámlálása után döntenek arról, hogy érdemes-e külön listán indulni a parlamenti választásokon, és ha igen, akkor lesz saját elnökjelöltjük is. A többi párt elsiette az elnökjelölést. • Ioan Gavra szövetkezési ajánlatával kapcsolatban Horia Rusu megismételte korábbi nyilatkozatát: szóba sem jöhet a lepaktálás az RNEP-pel, mert annak a pártnak nincs doktrínája, csupán azért hozták létre, hogy felkavarja a román politikai életet, ál-konfliktusokat teremtsen, nevetségessé téve a román nemzeti érzelmet. Erre példaként Petre Litiu a főtéri ásatásokat említette, Horia Rusu pedig az Avram Iancu-szobrot, majd feltárta Valeriu Tabără RNEP-es mezőgazdasági miniszter nyári üzletét. Amikor a román termelő fulladt bele a búzájába, mert nem volt tárolási és szállítási kapacitás, akkor az Arad környéki silókat és vagonokat a miniszter bérbe adta Magyarországnak. • A tízezres minimális párttaglétszám tervezett bevezetése a 93-as LP-t nem idegesíti, de oktalanságnak tartják, mert a tömegpártok ideje lejárt. Tényleg sok a párt, és amelyeknek nincs doktrínájuk, azok feleslegesek, de kiszűrésüket a választókra kell bízni. • A párt polgármesterjelöltje nem óhajtja megnyerni a város magyarjainak szavazatát a Funarral való szembehelyezkedéssel. Remélik, hogy ebben a választási kampányban nem ismétlődik meg a négy évvel ezelőtti versenyfutás az ún. jó román és a magyarbarát román között, hanem a választók a jobb városgazda-jelöltre fognak szavazni. Ha Funar megismétli előző kampánystratégiáját, vesztett ügye van, mert „az erdélyi ember csak egyszer téved” (Horia Rusu). • A Măgureanu-Vadim párviadal nem egyéb, mint a láthatóvá tett fele a KGB-s és a nem KGB-s szeku közötti harcnak. • C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére nincs kilátás, ugyanis a kormánypárt képviselői között sok a szimpatizánsa. A parlamentben a legtöbb tetszésnyilvánítást Vadim aratta, és különben köztudott, hogy Iliescu felhasználja, épp úgy, mint Păunescut, olyan dolgok kimondatására, amelyek nem hangzanak európaiul. • Oroszország felvétele az Európai Tanácsba túlságosan könnyen ment. A párt helyesli, hogy Adrian Severin és Adrian Motiu a felvétel ellen szavazott, és csodálkozik, hogy a parasztpárti Valentin Gabrielescu nem követte példájukat. A 93-as LP szerint nem kellett volna elsietni az „Eurázsiai” Tanács létrehozását egy olyan ország felvételével, amely Nagy Péter óta terjeszkedő és bekebelező politikát folytat, cárok vagy pártfőtitkárok vezetésével egyaránt. • Az RMDSZ autonómiaterveivel kapcsolatban Horia Rusu elhalasztotta nyilatkozatát három hónappal, ugyanis csak akkor lesz kész az a törvénytervezet, amelyet jóváhagyás végett az RMDSZ benyújt a román parlamenthez. Addig a Csapó-féle dokumentum nem egyéb elképzelésnél. Elgondolása pedig mindenkinek lehet, azért van véleményszabadság. Akár az alkotmánnyal is szembehelyezkedhet bárki, ő maga is (Horia Rusu) az alkotmány ellen szavazott és most is bírálja. Az más kérdés, hogy betartja. A szavak és a tettek között mindig nagy a különbség. Úgyhogy ki kell várni az RMDSZ törvénytervezetét, amelyet a többség felé terjeszt elő elfogadásra, tehát nem lehet többségellenes. A pártelnök különben felháborítónak tartja, hogy a többség fél a kisebbségtől, a lakosság 8 százalékától, amely többségi beleegyezés nélkül semmit sem tehet. Ezért helyteleníti Iliescu elnök egyesülés-napi kirohanását az ellen az RMDSZ ellen, amelyet egy héttel korábban megdicsért a Katona-ügy elintézése kapcsán. Azt a kijelentését pedig, hogy az RMDSZ bantusztanizálni akarja a romániai magyarságot, egyenesen szégyellnivalónak tartja, ugyanis a bantusztánokba erőszakkal vitték be a rasszista fehérek az őshonos bantukat. Hol vannak itt bantuk, és ha az oroszlán önként akar besétálni a ketrecbe, akkor az idomár miért idegeskedik? A szónoki kérdések után Horia Rusu leszögezte: az elnöki kifakadásból arra következtet, hogy Iliescu ebben a választási kampányban is ráhajt a nemzetiségi problémára. A bantusztanizálást azonban nem tudja lenyelni. Ezt szóvá is teszi a hétfői találkozón.
Megkettőzött figyelemmel kövessük nyomon tehát a politikai eseményeket hétfőn és majd hóolvadáskor.
Mindjárt az elején a párt helybéli vezére és polgármesterjelöltje városunk jelöltdömpingjével kapcsolatban kifejezte kétségét, hogy színészek, orvosok vagy egyetemi tanárok jó városgazdák lehetnek. Őket inkább a polgármester tanácsadóiként tudná elképzelni. Horia Rusu pártelnök pedig részletesen válaszolt arra a kérdésre, hogy az új parlamenti ülésszakon benyújtanak-e újabb bizalmatlansági indítványt. Sajnos, még annyi esélyét sem látja egy ilyen lépésnek, mint korábban, ugyanis most az ellenzék véleménye megoszlik. Sokan azt tartják, hogy a Văcăroiu-kormánynak végig kell kínlódnia mandátumát, hogy legyen teljes a bukás. A ’93-as LP szerint nem kellene hagyni, mert minden plusz nap ennek a kormánynak egy napnyi veszteséget jelent Romániának. De ezt Iliescu elnök is tudja, és biztosan cselekedni fog, mint az előző választások idején, amikor Petre Románt kicserélte Stolojánnal. A pártelnök tippelése: a hóval együtt olvad el a kormány.
A továbbiakban pontokba szedve ismertetjük a sajtótájékoztatón elhangzottakat. • A ’93-as LP nem nyilatkozik saját elnökjelöltjéről a helyhatósági választások előtt. Majd a polgármesteri és helyhatósági székek megszámlálása után döntenek arról, hogy érdemes-e külön listán indulni a parlamenti választásokon, és ha igen, akkor lesz saját elnökjelöltjük is. A többi párt elsiette az elnökjelölést. • Ioan Gavra szövetkezési ajánlatával kapcsolatban Horia Rusu megismételte korábbi nyilatkozatát: szóba sem jöhet a lepaktálás az RNEP-pel, mert annak a pártnak nincs doktrínája, csupán azért hozták létre, hogy felkavarja a román politikai életet, ál-konfliktusokat teremtsen, nevetségessé téve a román nemzeti érzelmet. Erre példaként Petre Litiu a főtéri ásatásokat említette, Horia Rusu pedig az Avram Iancu-szobrot, majd feltárta Valeriu Tabără RNEP-es mezőgazdasági miniszter nyári üzletét. Amikor a román termelő fulladt bele a búzájába, mert nem volt tárolási és szállítási kapacitás, akkor az Arad környéki silókat és vagonokat a miniszter bérbe adta Magyarországnak. • A tízezres minimális párttaglétszám tervezett bevezetése a 93-as LP-t nem idegesíti, de oktalanságnak tartják, mert a tömegpártok ideje lejárt. Tényleg sok a párt, és amelyeknek nincs doktrínájuk, azok feleslegesek, de kiszűrésüket a választókra kell bízni. • A párt polgármesterjelöltje nem óhajtja megnyerni a város magyarjainak szavazatát a Funarral való szembehelyezkedéssel. Remélik, hogy ebben a választási kampányban nem ismétlődik meg a négy évvel ezelőtti versenyfutás az ún. jó román és a magyarbarát román között, hanem a választók a jobb városgazda-jelöltre fognak szavazni. Ha Funar megismétli előző kampánystratégiáját, vesztett ügye van, mert „az erdélyi ember csak egyszer téved” (Horia Rusu). • A Măgureanu-Vadim párviadal nem egyéb, mint a láthatóvá tett fele a KGB-s és a nem KGB-s szeku közötti harcnak. • C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére nincs kilátás, ugyanis a kormánypárt képviselői között sok a szimpatizánsa. A parlamentben a legtöbb tetszésnyilvánítást Vadim aratta, és különben köztudott, hogy Iliescu felhasználja, épp úgy, mint Păunescut, olyan dolgok kimondatására, amelyek nem hangzanak európaiul. • Oroszország felvétele az Európai Tanácsba túlságosan könnyen ment. A párt helyesli, hogy Adrian Severin és Adrian Motiu a felvétel ellen szavazott, és csodálkozik, hogy a parasztpárti Valentin Gabrielescu nem követte példájukat. A 93-as LP szerint nem kellett volna elsietni az „Eurázsiai” Tanács létrehozását egy olyan ország felvételével, amely Nagy Péter óta terjeszkedő és bekebelező politikát folytat, cárok vagy pártfőtitkárok vezetésével egyaránt. • Az RMDSZ autonómiaterveivel kapcsolatban Horia Rusu elhalasztotta nyilatkozatát három hónappal, ugyanis csak akkor lesz kész az a törvénytervezet, amelyet jóváhagyás végett az RMDSZ benyújt a román parlamenthez. Addig a Csapó-féle dokumentum nem egyéb elképzelésnél. Elgondolása pedig mindenkinek lehet, azért van véleményszabadság. Akár az alkotmánnyal is szembehelyezkedhet bárki, ő maga is (Horia Rusu) az alkotmány ellen szavazott és most is bírálja. Az más kérdés, hogy betartja. A szavak és a tettek között mindig nagy a különbség. Úgyhogy ki kell várni az RMDSZ törvénytervezetét, amelyet a többség felé terjeszt elő elfogadásra, tehát nem lehet többségellenes. A pártelnök különben felháborítónak tartja, hogy a többség fél a kisebbségtől, a lakosság 8 százalékától, amely többségi beleegyezés nélkül semmit sem tehet. Ezért helyteleníti Iliescu elnök egyesülés-napi kirohanását az ellen az RMDSZ ellen, amelyet egy héttel korábban megdicsért a Katona-ügy elintézése kapcsán. Azt a kijelentését pedig, hogy az RMDSZ bantusztanizálni akarja a romániai magyarságot, egyenesen szégyellnivalónak tartja, ugyanis a bantusztánokba erőszakkal vitték be a rasszista fehérek az őshonos bantukat. Hol vannak itt bantuk, és ha az oroszlán önként akar besétálni a ketrecbe, akkor az idomár miért idegeskedik? A szónoki kérdések után Horia Rusu leszögezte: az elnöki kifakadásból arra következtet, hogy Iliescu ebben a választási kampányban is ráhajt a nemzetiségi problémára. A bantusztanizálást azonban nem tudja lenyelni. Ezt szóvá is teszi a hétfői találkozón.
Megkettőzött figyelemmel kövessük nyomon tehát a politikai eseményeket hétfőn és majd hóolvadáskor.