Honvédelmi miniszterből szenátor Kolozs megyében?
Szabadság, 1996. szeptember 21., VIII. évfolyam, 221. szám
Ioan Rus megyefőnök rövid bevezetőjében elmondta, hogy a sajtótalálkozó első részében szigorúan csak Gheorghe Tinca honvédelmi miniszter, a Románia Társadalmi Demokrácia Pártja kolozsvári első számú szenátorjelöltje bemutatkozására szorítkoznak, a polgármesteri hivataltól és Funartól tekintsünk el. Majd a végén...
Talán emiatt is támadt a hiányérzet, amit ellenzéki román újságírók így fogalmaztak meg: miért nem foglalkozott a szenátorjelölt a kolozsvári abnormális helyzettel és annak megoldási lehetőségeivel? Például a gyászmenettel, vagy az egy főre eső legtöbb szélhámossággal, bankcsőddel stb. Bár a honvédelmi miniszter civil és diplomata, katonás rendszeretetre valló módon ismertette, hogy első a bemutatkozás, a második programjának ismertetése és majd elkövetkezik a helyi problémák taglalása is. Egyben intett az olyan képviselőjelöltektől, akik apró ügyek megoldásába fektetik erejüket és nem próbálnak országos struktúrákat megváltoztatni, amelyek a helyi abnormális helyzetek kialakulásáért felelősek.
Az 1941-ben Bukarestben született Gheorghe Tinca 1964-ben végezte a jogot és kezdte diplomata karrierjét, amikor a román kommunisták függetlenítették magukat Moszkvától, és a szenátorjelölt élete nagy szerencséjének tartja, hogy Bukarestben készülhetett fel külföldi küldetésére. Hogy miért érzi szerencsétlenségnek, ha valaki külföldön tanulva elsajátít egy idegen nyelvet, és vajon Ion Iliescunak milyen hátránya származik moszkvai tanulmányaiból? A kérdés eléggé kényelmetlen volt, de nem megkerülhetetlen. Idegen nyelveket jó tudni, Iliescu pedig műszaki tudományokat tanult Moszkvában, nem történelmet és nyelvészetet...
A másik, leginkább firtatott kérdés az volt, hogy miért éppen Kolozsváron jelölteti magát. A miniszter eredetileg a Hargita megyei románságot szerette volna képviselni a parlamentben, szóba jött Szatmár, majd Maros megye is, de végül Kolozsvár mellett döntött, mert itt tehet a legtöbbet Románia nemzetközi elszigetelése ellen. Hogy itt ki akarja elszigetelni az országot, arra nem volt hajlandó válaszolni, mert „tiszta” kampányt szeretne lefolytatni. Arra a kérdésre sem óhajtott válaszolni, hogy mit szól az egységpárti elnök sajtóközleményéhez, miszerint Funar amerikai útjával hozható összefüggésbe egy olyan törvénytervezet, amely Románia NATO-ba vezető útját egyengeti az amerikai parlamentben. Gheorghe Tinca kijelentette, hogy nem az RNEP és Funar ellenében, hanem a szavazók megnyeréséért akar küzdeni. A 4-es Hadsereget nem akarja befolyásolni, hiszen kormányhivatala idején éppen az állomány depolitizálásáért küzdött – mondotta a honvédelmi miniszter.
*
Ígéretének megfelelően Ioan Rus a találkozó végén nyilatkozott Gheorghe Funar törvényszegéseivel kapcsolatban. Mint ismeretes, csütörtökön a helyi tanács megszavazta a város beépíthető körletének bővítésére vonatkozó polgármesteri indítványt, annak a „könnyelmű” ígéretnek az ellenében, hogy közzéteszik a vitatott térségben ingatlant vásárló vagy építtető személyek listáját. Amennyiben a prefektúra jogászai szabálytalanságokat találnak a városhatár kiterjesztésére vonatkozó határozatban, például a vitatott területet nem vonták ki szabályszerűen a mezőgazdasági használatból, éppen úgy átutalja az ügyet a bíróságra, mint a gyászmenet esetében tette.
Talán emiatt is támadt a hiányérzet, amit ellenzéki román újságírók így fogalmaztak meg: miért nem foglalkozott a szenátorjelölt a kolozsvári abnormális helyzettel és annak megoldási lehetőségeivel? Például a gyászmenettel, vagy az egy főre eső legtöbb szélhámossággal, bankcsőddel stb. Bár a honvédelmi miniszter civil és diplomata, katonás rendszeretetre valló módon ismertette, hogy első a bemutatkozás, a második programjának ismertetése és majd elkövetkezik a helyi problémák taglalása is. Egyben intett az olyan képviselőjelöltektől, akik apró ügyek megoldásába fektetik erejüket és nem próbálnak országos struktúrákat megváltoztatni, amelyek a helyi abnormális helyzetek kialakulásáért felelősek.
Az 1941-ben Bukarestben született Gheorghe Tinca 1964-ben végezte a jogot és kezdte diplomata karrierjét, amikor a román kommunisták függetlenítették magukat Moszkvától, és a szenátorjelölt élete nagy szerencséjének tartja, hogy Bukarestben készülhetett fel külföldi küldetésére. Hogy miért érzi szerencsétlenségnek, ha valaki külföldön tanulva elsajátít egy idegen nyelvet, és vajon Ion Iliescunak milyen hátránya származik moszkvai tanulmányaiból? A kérdés eléggé kényelmetlen volt, de nem megkerülhetetlen. Idegen nyelveket jó tudni, Iliescu pedig műszaki tudományokat tanult Moszkvában, nem történelmet és nyelvészetet...
A másik, leginkább firtatott kérdés az volt, hogy miért éppen Kolozsváron jelölteti magát. A miniszter eredetileg a Hargita megyei románságot szerette volna képviselni a parlamentben, szóba jött Szatmár, majd Maros megye is, de végül Kolozsvár mellett döntött, mert itt tehet a legtöbbet Románia nemzetközi elszigetelése ellen. Hogy itt ki akarja elszigetelni az országot, arra nem volt hajlandó válaszolni, mert „tiszta” kampányt szeretne lefolytatni. Arra a kérdésre sem óhajtott válaszolni, hogy mit szól az egységpárti elnök sajtóközleményéhez, miszerint Funar amerikai útjával hozható összefüggésbe egy olyan törvénytervezet, amely Románia NATO-ba vezető útját egyengeti az amerikai parlamentben. Gheorghe Tinca kijelentette, hogy nem az RNEP és Funar ellenében, hanem a szavazók megnyeréséért akar küzdeni. A 4-es Hadsereget nem akarja befolyásolni, hiszen kormányhivatala idején éppen az állomány depolitizálásáért küzdött – mondotta a honvédelmi miniszter.
*
Ígéretének megfelelően Ioan Rus a találkozó végén nyilatkozott Gheorghe Funar törvényszegéseivel kapcsolatban. Mint ismeretes, csütörtökön a helyi tanács megszavazta a város beépíthető körletének bővítésére vonatkozó polgármesteri indítványt, annak a „könnyelmű” ígéretnek az ellenében, hogy közzéteszik a vitatott térségben ingatlant vásárló vagy építtető személyek listáját. Amennyiben a prefektúra jogászai szabálytalanságokat találnak a városhatár kiterjesztésére vonatkozó határozatban, például a vitatott területet nem vonták ki szabályszerűen a mezőgazdasági használatból, éppen úgy átutalja az ügyet a bíróságra, mint a gyászmenet esetében tette.