Az RMDSZ választási kampányának nyitánya


Csoportos összejövetelekkel kezdődött Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Képviselők Tanácsának együttes ülése, amely ilyen tekintetben is rendkívüli SZKT. Napirendjén a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalás véglegesítése és elfogadása, valamint az RMDSZ választási kampányának megnyítása szerepelt. A frakciókban megfogalmazott elvárások után egyeztető kerekasztal-megbeszélésen összesítették a dokumentum-tervezethez fűzött észrevételeket, majd a csoportok szóvivői ismertették sajátos szempontjaikat.
Így, amikor a plénum megkezdte munkálatait, már délután 2 óra volt, és Kolumbán Gábor ügyrendi hozzászólásában hevesen tiltakozott a gyűlés levezetési módja ellen, amely nem hagy időt a vita kibontakozására. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke azzal hárította el a bírálatot, hogy a frakciómegbeszélések a késlekedők, azok miatt húzódtak el, akik nem jelentek meg reggel 9 órakor.
Az alapszerződésről kialakult vélemények előterjesztését Markó Béla szövetségi elnök kezdte el, aki ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait az elvi keretekre és arra vonatkozóan, hogy a szövetség vegyen részt annak kidolgozásában. Újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat.
Tőkés László tiszteletbeli elnök indítványt terjesztett elő, amelyben kéri az alapszerződés átfogalmazását, aláírásának elhalasztását a választások utánra, valamint a tervezett színhely – Temesvár – megváltoztatását. Amennyiben az első két elvárás nem teljesülne, akkor az aláírás helyszínének Világost javasolja. Egyben figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak ügyének rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, ezt tekintsék kártérítésnek.
Takács Csaba ügyvezető elnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Amennyiben hiányos az alapszerződés, amennyiben nem old meg problémákat, azért annak az államnak a kormányát kell felelősségre vonnunk, amelynek állampolgárai, őshonos honpolgárai vagyunk. Példaként a 1918-as gyulafehérvári határozatot és az 1989-es események utáni Front-nyilatkozatot hozta fel, hangsúlyozva, hogy azok az ígéretek nem szerepelnek az alapszerződésben. Ennek az ellentmondásnak a feloldására megvan lehetőségünk, ha folytatjuk az önálló politizálást.
Bodó Barna főként a szerződés aláírása színhelyének megválasztását kifogásolta, • Csapó József az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe, • dr. Márton Árpád azokra a megjegyzésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel minden kisebbségi jog szakasza befejeződik, vagyis hogy azt az ország lehetőségeinek függvényében valósítják meg. • Frunda György ezzel szemben azt várta el az állásfoglalástól, hogy elsősorban szögezze le az alapszerződés szükségességét, majd említse meg hiányosságait, de emelje ki pozitívumait is, például azt, hogy belefoglalták az 1201-es ajánlást. Semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amellyel elítélik az alapszerződés aláírását. A parlamentben pedig az RMDSZ-képviselőknek olyan törvénytervezeteket kell benyújtaniuk, amelyek ellensúlyozzák az alapszerződés hiányosságait. • Molnos Lajos az állásfoglalástól elsősorban azt várta el, hogy üzenetet tartalmazzon a tagság, a választók felé. • Elek Barna a dokumentum céltudatos bírálatának fontosságát hangsúlyozta, mivel a képviselőházban éppen az elmúlt héten hangzott el, hogy az új büntető törvénykönyv tartalmazzon 5-12 évig terjedő börtönbüntetést azoknak, akik kétségbe vonják az állam egységét vagy autonómiáról mernek beszélni. • Vida Gyula is úgy vélte, hogy nem lehet egyetérteni olyan előírásokkal, amelyek ellentétben állnak a szövetség legutóbbi kongresszusán elfogadot programmal. • Zonda Attila az érvek ismétlésének elkerülése érdekében csupán annyit mondott, hogy képzeljük el hajónak a szervezetet, amely most érkezett el a Hornfokhoz... • Tokay György a tagsághoz szóló üzenet kiegészítéseként azt húzta alá, hogy nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen kollektív jogainkat egy lábjegyzettel nem lehet kétségbe vonni, közösségi jogaink abból kifolyólag vannak, hogy létezünk és közösséget alkotunk. • Nagy István az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalását olvasta fel, amelyet lapunkban korábban már ismertettünk.
Lapzártakor még folyt a frakciókban kialakított vélemények ismertetése, további öt felszólalás után előterjesztették az állásfoglalás átdolgozott szövegét, majd 65 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták a dokumentumot.