Tovább lopkodják a kabátokat!
Szabadság, 1996. szeptember 5., VIII. évfolyam, 207. szám
Őszintén sajnálnám, hogy Dáné Tibornak alkalmat szolgáltattam egy újabb választási mélyütésre, ha nem volna világos, hogy ezt az ütést „sajátos közírói szemléletem” nélkül is bevitte volna Kónya Hamar Sándornak (Mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál? – Szabadság, 1996. szeptember 4.)
Végül is Dáné Tibor nem velem vitatkozik, mert azt messze kikerüli, hogy én is az elszámoltatás mellett vagyok, de az legyen valóban el-, és nem kiszámolás, vagyis hagyjuk annyiba a célozgatást a kabátlopásokra. Ezzel úgysem derül fény a mesterkedésekre, amelyekkel egyesek röpke napok, hetek, hónapok alatt jól megszedték magukat különféle magyarországi ügyintézésekből, ezzel is rontva az erdélyiek anyaországi megítélését. Abban az inkriminált cikkben csupán azon morfondíroztam, hogy amíg nincs bizonyíték, addig nincs gonosztevő, és ha ezt az elemi jogszabályt nem tartjuk be, akkor magunkat sem tiszteljük a vétlenség előlegezésével, és hiába sírunk a világ és a választótestület fokozódó megvetése miatt.
Azért írtam az inkriminált cikket, mert komoly félnivalónk van a novemberi választáskor. Ha még sokat tolvajozzuk egymást, még annyian sem szavaznak, mint a helyhatósági választások idején. De úgy látszik, jól kisakkozott érdekből egyes politikusok számításait ez nem zavarja. Ha távol marad néhány tízezer szavazó, attól az ők jelöltje még bejut a parlamentbe – amennyiben a lehető legbiztosabb helyet harcolják ki számára.
Napok óta tanúi lehetünk Dáné Tibor és Fey László buzgólkodásának, hogy Kónya-Hamar Sándort és Mátis Jenőt, a parlamentben maradt két képviselőnket leradírozzák a jelöltlistáról. Ha nem mindkettőt, legalább egyiket szeretnék kiütni, hogy Bucur Ildikónak kényelmesebb helyet biztosítsanak. Mátissal most nehéz elbánni, mert a „kuponokkal” népszerűséget halmozott. Kónyának is vannak érdemei, de azokat bármikor el lehet halványítani piszkos pénzügyekkel. És ennek felvezetésében kísérteties hasonlóságot láthatunk Funarék választási eszközeivel. Az egységpártosokat sem lehet megnyugtatni, hogy nincs magyar veszély; bármilyen rémhírükkel hiába sülnek fel, másnap kezdik ugyanazzal a lemezzel. Az egyetemi házi polgári fórumon a vádaskodó kérdésre Kónya tisztázta: pillanatig sem volt az Eurotranssylvania kuratóriumának tagja, most Dáné megint azt hajtogatja, mégpedig Szőcs Gézát idézve. Ilyenkor fel sem merül, hogy Szőcs Géza tévedhet?
A másik mélyütés még inkább emlékeztet Funárékra: Kónya jól fizetett lapigazgatója volt az Orient Expressnek. Áhá, mondjuk erre kórusban mi, egyszerű választók, szóval nem volt elég a zsíros képviselői jövedelem! Hogyan is csinálta Funar az alpolgármester-választás előestéjén? Figyelmeztette a város lakosságát, hogy Iuliu Păcurariu édesanyja magyar volt. Mire előkerült a keresztlevél másolata, a megszeppentett tanácsosok megválasztották alpolgármesternek Funar jelöltjét. Mire kiderülne, hogy mekkora volt az a lapigazgatói fizetség, összeáll a jelöltlista Kónya nélkül, vagy Kónyával olyan helyen, ami nem biztosít bejutást, ha a sok mocskolódás miatt kevesebb választó megy el szavazni.
Őszintén remélem, hogy ez a számítás nem válik be a szombati tanácskozáson, amelyen eldől a jelöltek sorrendje. Hinnünk kell, hogy az RMDSZ megyei szervezeteinek küldöttei nem hagyják befolyásolni magukat a választási sárdobálástól, és a jelöltek eddigi munkásságáról kialakult véleményüknek megfelelően „pontoznak”.
Azt pedig az olvasóknak megígérjük, hogy a választási kampányban minden tőlünk telhetőt megteszünk a szavazótestület felrázásáért, azért, hogy ha Dáné Tibor (ki)választottja kevésbé biztos helyre kerül a listán, akkor is kényelmesen bejusson a parlamentbe.
Végül is Dáné Tibor nem velem vitatkozik, mert azt messze kikerüli, hogy én is az elszámoltatás mellett vagyok, de az legyen valóban el-, és nem kiszámolás, vagyis hagyjuk annyiba a célozgatást a kabátlopásokra. Ezzel úgysem derül fény a mesterkedésekre, amelyekkel egyesek röpke napok, hetek, hónapok alatt jól megszedték magukat különféle magyarországi ügyintézésekből, ezzel is rontva az erdélyiek anyaországi megítélését. Abban az inkriminált cikkben csupán azon morfondíroztam, hogy amíg nincs bizonyíték, addig nincs gonosztevő, és ha ezt az elemi jogszabályt nem tartjuk be, akkor magunkat sem tiszteljük a vétlenség előlegezésével, és hiába sírunk a világ és a választótestület fokozódó megvetése miatt.
Azért írtam az inkriminált cikket, mert komoly félnivalónk van a novemberi választáskor. Ha még sokat tolvajozzuk egymást, még annyian sem szavaznak, mint a helyhatósági választások idején. De úgy látszik, jól kisakkozott érdekből egyes politikusok számításait ez nem zavarja. Ha távol marad néhány tízezer szavazó, attól az ők jelöltje még bejut a parlamentbe – amennyiben a lehető legbiztosabb helyet harcolják ki számára.
Napok óta tanúi lehetünk Dáné Tibor és Fey László buzgólkodásának, hogy Kónya-Hamar Sándort és Mátis Jenőt, a parlamentben maradt két képviselőnket leradírozzák a jelöltlistáról. Ha nem mindkettőt, legalább egyiket szeretnék kiütni, hogy Bucur Ildikónak kényelmesebb helyet biztosítsanak. Mátissal most nehéz elbánni, mert a „kuponokkal” népszerűséget halmozott. Kónyának is vannak érdemei, de azokat bármikor el lehet halványítani piszkos pénzügyekkel. És ennek felvezetésében kísérteties hasonlóságot láthatunk Funarék választási eszközeivel. Az egységpártosokat sem lehet megnyugtatni, hogy nincs magyar veszély; bármilyen rémhírükkel hiába sülnek fel, másnap kezdik ugyanazzal a lemezzel. Az egyetemi házi polgári fórumon a vádaskodó kérdésre Kónya tisztázta: pillanatig sem volt az Eurotranssylvania kuratóriumának tagja, most Dáné megint azt hajtogatja, mégpedig Szőcs Gézát idézve. Ilyenkor fel sem merül, hogy Szőcs Géza tévedhet?
A másik mélyütés még inkább emlékeztet Funárékra: Kónya jól fizetett lapigazgatója volt az Orient Expressnek. Áhá, mondjuk erre kórusban mi, egyszerű választók, szóval nem volt elég a zsíros képviselői jövedelem! Hogyan is csinálta Funar az alpolgármester-választás előestéjén? Figyelmeztette a város lakosságát, hogy Iuliu Păcurariu édesanyja magyar volt. Mire előkerült a keresztlevél másolata, a megszeppentett tanácsosok megválasztották alpolgármesternek Funar jelöltjét. Mire kiderülne, hogy mekkora volt az a lapigazgatói fizetség, összeáll a jelöltlista Kónya nélkül, vagy Kónyával olyan helyen, ami nem biztosít bejutást, ha a sok mocskolódás miatt kevesebb választó megy el szavazni.
Őszintén remélem, hogy ez a számítás nem válik be a szombati tanácskozáson, amelyen eldől a jelöltek sorrendje. Hinnünk kell, hogy az RMDSZ megyei szervezeteinek küldöttei nem hagyják befolyásolni magukat a választási sárdobálástól, és a jelöltek eddigi munkásságáról kialakult véleményüknek megfelelően „pontoznak”.
Azt pedig az olvasóknak megígérjük, hogy a választási kampányban minden tőlünk telhetőt megteszünk a szavazótestület felrázásáért, azért, hogy ha Dáné Tibor (ki)választottja kevésbé biztos helyre kerül a listán, akkor is kényelmesen bejusson a parlamentbe.