SZKT-ülés Székelyudvarhelyen


Haladéknyerés
Szombat este vacsora után, mint már jeleztük, „könnyebb” problémák megbeszélésére használták fel az időt, mielőtt pihenőre tértek volna az SZKT tagjai. Takács Csaba politikai nyilatkozatot olvasott fel, amelyet teljes terjedelmében közlünk a 4. oldalon. Annak vitája során Birtalan Ákos megkérdezte, hol vannak, illetve készülnek-e azok a programok, amelyeket – idézett a nyilatkozatból – „akár kormányzati szinten is érvényesítene” az RMDSZ. Válaszában Takács Csaba rámutatott, hogy a kampánystáb dolgozik ezeken a programokon. Csiha Tamás arról érdeklődött, hogy a politikai nyilatkozatnak elkészült-e a román fordítása és azt átadták-e román újságíróknak a téves értelmezések elkerülése érdekében. Erre is megnyugtató volt a válasz. Borbély Imre azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy ha az RMDSZ részt vesz a jövendőbeli kormánykoalícióban, nem kell-e lemondani arra az időre az autonómia-elképzelésekről. Válaszában Markó Béla rámutatott, hogy korai lenne annak találgatása, milyen parlamenti képlet alakul ki az idei választásokon. Egyelőre arra kell törekedni, hogy minél nagyobb legyen az RMDSZ-részvétel. Ha a szövetség belép a kormánykoalícióba, annak feltételeit, elveit az SZKT döntené el.
A nyilatkozatot néhány apró módosítással jóváhagyták.
Ezután Náznán Jenő ügyvezető gazdasági alelnök ismertette programját, amelyben ilyen fejezetek szerepelnek: privatizáció, tájékoztatási rendszer; felkészítés az első részvényesi ülésekre, a részvénypiacon való részvételre; szövetkezési törvények; együttműködés társult gazdasági szervezetekkel; átfogó információs rendszer; együttműködés önkormányzati tanácstagokkal, polgármesterekkel, hatalmi pozícióban lévő RMDSZ-tagokkal; kapcsolattartás vállalkozókkal, külföldi befektetőkkel; a magyar kárpótlási törvény lehetőségeinek felhasználása stb. Titkos szavazással – négy nem-szavazat ellenében – az SZKT elfogadta a programot és ezzel megerősítette hivatalában az ügyvezető gazdasági alelnököt.
Vasárnap 11 órakor – a Katona-ügy lezárása után – kezdődhetett meg a belső választások szabályzatának vitája. Előterjesztésében Székely István vázolta a belső választások előkészítésének folyamatát, amelynek immár két és fél éves történelme van. Ezzel inkább csak az újságírók figyelmét kötötte le, mert a terem szinte kiürült. Egyelőre nem véglegesen. Az SZKT-tagok többsége az előcsarnokban pihente ki az előző napirend fáradalmait. Legutóbb Marosvásárhelyen a jelenlévők 85 százaléka jónak találta a szabályzatot, de a szavazatok összegezésekor kitűnt, hogy a hiányzók miatt az ülés nem szavazóképes.
Az előterjesztés befejezésekor kiderült, hogy az érdekeltek a teremben vannak és a gyér jelenlét ellenére heves vita alakult ki. Kerekes Károly azt kérte, hogy a platformoknak ne legyen előre meghatározott számú helyük, hanem az SZKT-ban csak annyi mandátumot kapjanak, amennyit a szavazatok alapján megnyernek. Molnos Lajos élesebben fogalmazott. Az SZKT nem bírálhatja felül a kongresszusi határozatot, amelyben nincs mandátumleosztás a területi szervezetek és a platformok között. Gyémánt Mihály attól óvott, hogy az SZKT megvalósíthatatlan szabályzatot fogadjon el. Példaként említette az ajánlási szelvényt, amelyet tagdíjbeszedők olyanoknak osztogatnának szét, akik azt sem tudnák, miről van szó. A választói névjegyzékek kifüggesztése pedig olyan ellenséges közegben, amilyen Kolozsvár, egyszerűen elképzelhetetlen. Bucur Ildikó azt sérelmezte, hogy a tervezet szerkesztői mereven ragaszkodnak szövegükhöz, nem hajlandók figyelembe venni a módosító javaslatokat. Zonda Attila javasolta, hogy az SZKT létszámát a mostani 127-ről csökkentsék 65-75-re és erről szavazás elrendelését kérte. A létszámcsökkentés meg- vagy leszavazása elmaradt, mert ráér a következő SZKT-n, a szabályzat szakaszonkénti vitájakor. Ugyanis a tervezetet visszautalták a jogi szakbizottságnak további tökéletesítésre. Ennek eldöntését azonban még néhány csörte előzte meg. Nagy István gyergyói elnök szerint például, aki nem akarja a belső választásokat, nem azt keresi, hogyan lehet megvalósítani, hanem hogyan lehet elnapolni. Ezért javasolta a tervezet szakaszonkénti megvitatásának azonnali megkezdését. Ezzel szemben Varga Gábor bihari elnök feltette a kérdést, melyik elnök vállalná ebben a zsúfolt évben a belső választások megszervezését.
A tervezet visszautalása ellen egyedül Nagy István szavazott, nyolcan tartózkodtak...
Sokkal gyorsabban ment a következő napirendi pont elhalasztása. Márton Árpád jelezte, hogy a házszabályzati bizottság éppen csak megalakult, nem tudott érdemi javaslatokat kidolgozni az SZKT működésére.
Ezután Borbély Ernő beszámolt arról, hogy megalakult a Székelyföldi Egyeztető Tanács Csík, Erdővidék, Gyergyó, Kézdi széki, Maros megyei, Orba széki, Sepsi, Udvarhely szervezeteinek részvételével. A csíki szervezet elnöke átadta a SZET működési szabályzatát és kérte az új regionális testület elismerését.
Miután üdvözölte az új testület megalakulását, Takács Csaba ismertette az Ügyvezető Elnökség 40 oldalas beszámolóját. Az alapos, az összes főosztály tevékenységére kiterjedő jelentés szóbeli vázlata is hosszúra sikeredett, az SZKT-ülés mégsem került volna időzavarba, de sajnos a korábbi szokás hatalmának sokan engedelmeskedtek. Így az interpellációk idejére szavazásképtelen lett az SZKT és érvénytelen a többségi szavazat, hogy az SZKT nem fogadja el Szabó Károly válaszát Birtalan Ákos interpellációjára. A képviselő, mint korábban Mátis Jenő, azt firtatta, hogy miért nem kérték ki az RMDSZ-képviselők és -szenátorok véleményét a frakcióvezetők, mielőtt beterjesztették a rendkívüli parlamenti ülésszakra vonatkozó javaslatukat. Tokay György már nem volt jelen, a szenátusi frakcióvezető Szabó Károly pedig így válaszolt: ő nem kapott szabályos felkérést szenátusi kollégái részéről, Tokay kapott és valószínűleg megadja a választ. Ez az a válasz, amelyről kvórum hiányában nem lehet eldönteni, elfogadható avagy sem.
Az SZKT januári ülése névsorolvasással ért véget. Hogy mi történik az ülés végét elbliccelőkkel, még nem lehet tudni. De az SZKT bizonyára tovább lép a fegyelem megerősítésének útján.