Az alapszerződésből a DP-nek terem választási tőke


Néhány gazdaságvezérlési elképzelés ismertetésén túljutva – sem jobbos, sem balos, hanem szakértői kormányalakítás, évi átlagos 6,5 százalékos növekedési ütem, a gazdasági korrupció megnyirbálása a fejtől kezdve stb. –, szinte központi problémává növekedett Petre Roman kolozsvári sajtóértekezletén a román-magyar alapszerződés. A Demokrata Párt elnökének, a Szociáldemokrata Szövetség államelnökjelöltjének véleménye szerint rendkívül jelentős eredmény, hogy a történelemben „példátlan módon” Magyarország elismeri a jelenlegi határokat, ugyanakkor lemond a magyar kisebbség területi autonómiájának és kollektív jogainak igényéről. Lapunk kérdésére, hogy az alapszerződés választások előtti aláírásából véleménye szerint nem a jelenlegi hatalom kovácsol-e politikai tőkét, pillanatnyi tétovázás után Petre Roman mintha hangosan gondolkozott volna: miért teremne babér a hatalomnak? Hát az imént emlegetett diplomáciai siker nyomán – tettük hozzá kérdésünkhöz, mire az elnökjelölt tovább fejtegette: Erdélyben különösen nem nyer magának választókat a nagyobbik kormánypárt az alapszerződéssel, hiszen eddig elítélte az Európa Tanács 1201-es ajánlását, most pedig hirtelen elfogadja. Az emberek ezt furcsállhatják. Ellenkezőleg, a Demokrata Párt tekintélye növekedhet az alapszerződés aláírása nyomán, hiszen kezdettől azt hangoztatta, hogy amit az ország kormánya aláír, azt a nemzetközi dokumentumot nem szabad megkérdőjelezni. Tehát az 1201-est is el kell fogadni. De meg kell tisztítani azoktól a mellékzöngéktől, amelyek ellentétesek Románia érdekeivel. Közbenjárásuk a megfelelő fórumokon eredményes volt, mondotta a sajtóértekezleten Petre Roman, és emlékeztetett azokra az akciókra, amelyekkel az ajánlásból sikerült kiiktatni a nemzeti kisebbségek területi autonómiáját, kollektív jogait.
Románia és Magyarország egyidejű NATO-tagságának szükségességét Petre Roman azzal magyarázta, hogy a tagországok vétójoggal rendelkeznek az új tagok felvételét illetően. Ha Magyarország most bejut és Románia nem, akkor előfordulhat, hogy amikor Románia felvételét bocsátják szavazás alá, ki tudja milyen meggondolásból..., szóval Magyarország előveheti vétójogát.
Amely ellen nem segít az alapszerződés. Ahhoz nem eléggé bizalomerősítő...