Nits Árpád

Nyitott ajtókkal
Mint már hírül adtuk, péntek délután a napirend előtti hozzászólásokra szánt időben Tőkés László ismertette újabb levelét, amelyet a román és a magyar államfőhöz intézett a magyar-román megbékélés ügyében. Mátis Jenő felszólalásában megkérdőjelezte annak jogosságát, hogy a két frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok és képviselők véleményének megkérdezése nélkül adta be javaslatát a parlamenthez rendkívüli ülésszak összehívására. Dézsi Zoltán SZKT-elnök a frakciók belügyének tekintette a problémát, az érintettként felszólaló Szabó Károly pedig elnézést kért a hallgatóságtól, hogy Mátis Jenő az idejüket rabolta. A kérdés azonban újra felszínre vetődött másnap, az interpellációk keretében.
Az első napirendi pont megvitatása előtt Varga Gábor és Kelemen Attila javasolta, hogy arra az időre tessékeljék ki az újságírókat. Molnos Lajos a Ziua aznapi számában megjelent cikkel érvelt a javaslat mellett. A tudósító szerint Molnos az SZKT-n a sárga földig leitta magát, majd hazautazott, mert Kolozsváron közben szükségállapotot hirdettek ki. Ebből mindössze annyi igaz, amennyi nincs is a hírben: Magyari Lajos utazott haza kijózanodni. Ezzel szemben Frunda György felvetette, hogy ha a rendkívüli ülésszakot az autonómia-statútumról nem tartották zárt ajtók mögött, nem lenne méltó az RMDSZ-hez, ha személyi kérdéseket eltitkolnának a közvélemény elől.
Ezután Markó Béla ismertette Katona Ádámnak a Szabadságban megjelent cikkét, amelynek tartalmáról késve, román újságírók kérdéseiből értesült. Még akkor sem tartotta célszerűnek a nyilvános tisztázást, levelét csak területi és platformelnököknek küldte el, de amikor az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szerint nem kielégítő válaszát kiadták a sajtónak, a szövetségi elnök is nyilvánosságra hozta levelét. Kérése: az SZKT foglaljon állást olyan értelemben, hogy az RMDSZ-ben nem lehet helye a szélsőjobbos gondolatvilágnak.
Katona Ádám helyzetismertetését azzal kezdte, hogy a kérdésnek csak egy része és csak egyfajta tálalásban közismert, majd felolvasta a korábban már kiosztott értékelését, amelyben messzire nyúlt vissza, hangsúlyozva, hogy szerinte az RMDSZ-tisztségviselők kiválasztási kritériumainak megállapítása régóta esedékes lenne, de azt minden kongresszuson elnapolták. Katona szerint az egykori diktatúra kollaboránsai éppúgy alkalmatlanok az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezésére, mint azok, akik elrománosodtak vagy akik gyermekeiket románoknak nevelik. Az értékelést átszőtték személyes sérelmei, többek között az, hogy éhségsztrájkos akciójában nem álltak mellé, a hét székely politikai elítélt ügyéért való küzdelemben is egyedül maradt. Majd az alapvető problémára visszatérve hangsúlyozta, hogy az elrománosodás elleni fellépésében az RMDSZ programjára is hivatkozhat, hiszen az is leszögezi, hogy a romániai magyarság nem akar elvándorolni, beolvadni, hanem meg akarja őrizni identitását, ennek érdekében magyar oktatást óhajt minden szinten. Hogyan képzelhető el a program felvállalása azok részéről, akiknek a mindennapi élete szöges ellentétben áll ezekkel az elvekkel? – tette fel a kérdést Katona Ádám.
A nehéz napirendi pont megtárgyalását levezető Puskás Bálint szavazásra bocsátotta volna, hogy az SZKT akar-e állást foglalni az ügyben, mire Tokay György és Márton Árpád felszólalásában előzetes vitát igényelt. Frunda György ügyrendi kérdésben kért szót. Szerinte ez csak akkor tartózna az SZKT-ra, ha valamely platform dokumentuma került volna ellentmondásba az RMDSZ programjával. Ha a nyilatkozat a Katona Ádámé, elbírálására az Etikai Bizottság illetékes. Márton Árpád ezután felkérte az EMK jelen lévő tagjait, mondják el, vállalják-e Katona Ádám nyilatkozatát. Borsós Géza csak a platform tagjaként és nem nevében akart véleményt mondani, mire felhördült a terem egy része. Mégis elmondta, hogy a Frunda javaslatát támogatja.
A szertágazóan kibontakozó vitáról a felszólalók egy-egy mondatával próbálunk képet nyújtani.
Tokay György: 100-200 ezer szavazót veszítünk el, ha sértegetjük a vegyes házasságban élőket. Markó Béla: Bármikor felüti a fejét ilyen vélemény, reagálnunk kell, állást kell foglalnunk, különben elfelejtjük századunk szomorú eseményeit. Tőkés László: Az más kérdés, hogy nekünk fájdalmas az egyre több vegyes házasság, de nemzetféltés okán sem szabad személyi jogot, a szabad párválasztás jogát sérteni. Murvai Miklós: Mit tett volna a korabeli RMDSZ István királlyal, akinek bajor felesége volt? Szabó Károly: Ne Katona Ádámmal szemben foglaljunk állást, hanem ezzel az eszmeiséggel. Székely Ervin: Ha elfogadják Katona ideológiáját, ki kell lépnem a szervezetből, mert a feleségem román és egyik nagyapám német volt. Buchwald Péter: Ha a csökkent identitástudatot elfogadjuk szelekciós kritériumnak, és nem a rátermettséget, elhivatottságot, képességet vizsgáljuk vezetőink kiválasztásakor, nagyon ingoványos területre lépünk. Tőkés András: Túlbeszélünk, túlhangsúlyozzunk bizonyos dolgokat, pedig nem kellene barnára festenünk az ingünket; az pedig kívánatos volna, hogy jelöltjeink tegyék le önéletrajzukat. Katona Ádám: Hol jött be az a csalóka képzet, hogy én elrománosodottaknak tartok mindenkit, aki vegyes házasságban él? Sogor Csaba: Ha nékem két gyermekem van, nem hirdethetem a szószékről annak szükségességét, hogy mindenkinek négy gyermeke legyen. Eckstein-Kovács Péter: Aki napjainkban itt vállalja magyarságát, azt nem lehet fogyatékos identitástudatúnak nevezni. Borbély László: Véleményt kell mondanunk abban a kérdésben, amely rányomta bélyegét a XX. század történelmére, meg kell gátolnunk, hogy 4-5-10 Katona Ádám felüsse a fejét. Kozsokár Gábor: Ezen a gyűlésen határozatot kell hoznunk, mert ha nem, azt a látszatot keltjük, hogy egyetértünk a diszkriminációval. Kelemen Károly: Kereszténydemokrata Pártunk tagja az EUCD-nak, amely már sokszor kiállt a magyar kisebbség érdekében; felemás állásfoglalás esetén EUCD-tagságunk összeférhetetlenné teszi együttműködésünket az RMDSZ-szel. Borsós Géza: Vajon nem fűződik valakinek érdeke ahhoz, hogy az SZKT-ban szélsőségesek jelenlétét mutassák ki? Toró Tibor: Hiba volt a magánszférát a politika világába emelni, de emiatt senki sem minősíthető fasisztának vagy szélsőségesnek. Muzsnai Árpád: Egy csoport sorozatosan támadja a kolozsvári kongresszuson megválasztott vezetőséget. Kozma Sándor: Kétségkívül politika hibával állunk szemben, de a cikk hangneme nem utal arra, hogy platformálláspont lenne; mindvégig első szám első személyben íródott; Katona Ádám azzal sem szolgált rá ironizálásra vagy megvetésre, ezért nem érthetek egyet azzal, ahogyan Tőkés László püspök úr Katona Ádám éhségsztrájkja miatti legyengült állapotára célzott, vagy ahogyan Muzsnai Árpád szomorúan nevetséges embernek nevezte. Asztalos Ferenc: Ne szűkítsük a vitát a fogyatékos identitástudatra, hiszen Katona Ádám szervezetünk egésze ellen indított támadást az Európai Időben, az Erdélyi Naplóban, a Hargita Népében.
Az állásfoglalás megszövegezését, elfogadását vasárnapra hagyták, a szombati vacsora után, fél tizenegykor kevésbé „rázós” témákkal folytatták a SZKT-ülés munkálatait. Másnap bebizonyosodott, hogy valóban nem tudták volna lezárni a kényes ügyet. Az állásfoglalás tervezetében ugyanis szó szerint idézték a Katona-cikk egyik jellemzőnek talált mondatát. Főleg emiatt vasárnap délelőtt újra fellángolt a Katona-ügy vitája. Sánta Pál Vilmos, Mihály József, Takács Csaba szerint a Katona-idézetnek nincs helye az állásfoglalásban, Katona Ádám ezzel szemben azt kérte, hagyják benne, legyen világos, miért ítélik őt el, hogy ne keltsék koncepciós per látszatát. Tőkés András viszont felvetette, hogy foglalják bele Magyari Lajos pénteki botrányos kijelentését is. Bár a „befolyásoltság” és az „illumináltság” állapotára utalva többen szelíden elverték a port az időközben eltávozott szenátoron, a hivatalos elítélésére vonatkozó javaslat nem talált visszhangra. Varga Gábor szerint az állásfoglalás gyenge, enyhe. Markó Béla azért tartotta fontosnak az állásfoglalás egyértelműségének megerősítését, mert Katona Ádám fejtegetéseinek következményei voltak és vannak – külföldön is! Mint mondotta, akik azt akarnák, hogy az idézet az állásfoglalásban maradjon, tovább gyűrűztetnék a vitát, hogy hátha mégis igaza van Katonának. Takács Csaba a szervezeti egységre vonatkozó utalások helyességét vitatta. Az egység ad erőt ahhoz, hogy kisebbségvédelmi politika helyett autonómia-politikát folytassanak, ezért veszélyes az, ha az RMDSZ-en belül kérdőjelezhetik meg az egységet. Eckstein-Kovács Péter az eredetkutatást súroló vélemények elutasítására helyezné a hangsúlyt, az RMDSZ egységének firtatására vonatkozó befejező részt kihagyná.
Márton Árpád a szövegszerkesztők nevében elismerte a nagyon súlyos ellenvetések jogosságát és más szövegszerkesztő bizottság kinevezését kérte. Markó Béla ezt nem tartotta szükségesnek. Az általa módosított szöveget az SZKT előbb tapssal, majd 61 egyetértő szavazattal elfogadta. Tartózkodott 18 részvevő.
Az állásfoglalás végleges szövege: „Az RMDSZ programja szerint a szövetség elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a verbális agressziót, bárki részéről nyílvánulna is meg. Szükségesnek tartja a mindenféle másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítását.
Megalakulása óta szövetségünk egységesen és következetesen kiállt a programjában megfogalmazott elvek érvényesítéséért. Ennek szellemében a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyértelműen elhatárolja magát Katona Ádámnak a fogyatékos magyar identitástudatra, a vegyes házasságokra vonatkozó nézeteitől.
Szövetségünkben nem volt, nincsen és ezek után sem lesz helye az intolerancia ehhez hasonló megnyilvánulásainak.”
Vasárnap 11 órakor kezdődött meg a belső választási szabályzat tervezetének vitája, amelyről holnapi lapszámunkban számolunk be.